Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig” (A nádori intézmény vázlata a 12. század végétől 1343-ig)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig 71 erre utal legalábbis, hogy a február 15-én Regedében lezárt ügyet a király bízta rá megtárgyalásra. Ezután Roland követte a királyt a Dráva folyó mentén keletnek, mivel 1255. március 11-én már Vaskán keltezett oklevelet, és ugyanebben az időben IV. Béla is a településen tartózkodott és több egyházi tizedperrel kapcsolatos ügyet letárgyalt. Roland is részt vállalt ebből az ítélkezés-sorozatból, mert az ő vaskai oklevele is tizedperrel kapcsolatos (semmilyen más ilyen jellegű oklevele nincs egyébként).310 Ebből kiderül, hogy a királlyal párhuzamosan, de vele egyeztetve tárgyalta az ügyeket, mert eredetileg párbajt ítélt az óbudai és pannonhalmi egyház között, végül a király kérésére a párbajt visszavonta. Vaska pedig nincs olyan nagyon messze Bodrog és Szerém megyéktől, könnyen lehet tehát, hogy ekkor bízta meg Béla azzal, hogy folytassa le ezeket a vizsgálatokat is. A vaskai ítélkezések (és a szerémi és bodrogi restitúciós tevékenység) után a király és a nádor egyaránt nyugatnak indult, Bélát 1255 áprilisában a Somogy megyei, Dráva közelében fekvő Csurgón találjuk, Roland pedig május közepén ismét Regedében tartózkodott - talán még mindig együtt volt a királlyal, hogy a stájerországi magyar közigazgatás kiépítésében és megszilárdításában segítsen.311 Ám az északnyugati régió ügyeitől itt sem szakadt el: Vas megyeiek keresték fel, hogy intézkedjen egy föld hovatartozásának ügyében, és Roland az emberével utasításokat adott a vasvári káptalannak, majd májusban (az említett Regede melletti oklevelében) zárta le a kérdést. Hogy meddig maradt stájer területeken, nem tudni, ám az itt időzéséhez köthetjük azt a napi kelet nélküli, a Regedevártól nem túl távoli Muraszombaton kiadott oklevelét, amelyben egy Zala megyei föld perét zárta le.312 1255 decemberében már ismét Pozsony megyében találjuk Rolandot az említett Pozsony megyei felülvizsgálatok céljából. Mivel ekkor, 1255 első felében tudjuk egyedül kimutatni azt, hogy Roland a frissiben Magyarországhoz került stájer országrész és egyéb ügyek miatt az ország déli, délkeleti részén tartózkodott, így a bodrogi és szerémi felülvizsgálatokat is ehhez az időponthoz, 1255 tavaszához köthetjük (láttuk, hogy a bodrogiról 1256-ban már említés is történt). Ez mellesleg jól beleillik abba, ami Béla egy 1255. évi okleveléből derül ki, hogy korábban egy „általános gyűlést" (generalis congregatio) tartott Vácott Nógrád, Hont és Gömör megyék számára a tatárjárás utáni gazdátlan birtokok rendezése céljából, amely gyűlést 1254 februárja utáni időpontra tehetjük, de minden bizonnyal még az 1254. évre.313 Ezután indulnak meg a felülvizsgálatok: Roland részéről 1254 őszén Vas megyében, 1255 tavaszán Bodrog és Szerém, 1255 decemberében pedig Pozsony megye számára. Balog (Sinister) Miklós asztalnokmestert szintén 1254-ben bízta meg Béla, speciálisan az udvarnokföldek felülvizsgálatával és helyreállításával kapcsolatban. 310 Roland vaskai levele: PRT II. 293. Béla ott kiadott, tizedperekkel kapcsolatos oklevelei: RA 1036-1038. sz. 311 Béla csurgói oklevele: RA 1040. sz. Roland regedei oklevele (1255. máj. 13.): UB1.243-244. (RP 102. sz.) 312 Zala 1.28. (RP 108. sz.) S. Kiss: Generális kongregáció 13-15. 313
