Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig” (A nádori intézmény vázlata a 12. század végétől 1343-ig)
72 Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 Balog Miklós is 1254-1255 folyamán tevékenykedett.314 Valószínű egyébként, hogy a várföldekkel kapcsolatos restitúció nem terjedt ki sokkal több megyére Roland részéről, mint amiről itt tudunk, hiszen Miklós udvarnokföldekkel kapcsolatos munkája is csak néhány nyugat-magyarországi megyében folyt.315 E rövid időszak részletesebb áttekintése is jól mutatja azt, hogy Roland nádorként a gyakorlatban már egy konkrét régió bírája volt (Eszaknyugat-Ma- gyarországé),316 ám ha Bélának szüksége volt egy megbízható emberre, azonnal kimozdította, vagy éppen elmozdította onnan, mint azt Roland leváltásának a körülményei mutatják. Béla király hűséges embere ugyanis nem meghalt, vagy politikailag megbukott. Ahogy hivatali utóda, Héder nembéli Henrik írta legelső ismert nádori oklevelében 1260 őszén: „Roland nádort időközben másik méltóságba helyezték át".317 Ez a „másik méltóság" nem volt más, mint a szlavón báni tisztség.318 Roland első ismert felbukkanása szlavón bánként csak 1261. augusztus 21. utánra tehető, de nádorságát már 1260 augusztusa után elvesztette, valamikor 1260. november 30-a előtt, amikor is Henrik nádor első ismert oklevelét kiadta. Henrik ebben az oklevélben egy Roland által elkezdett, de már be nem fejezett ügyet zárt le, és mivel már említette azt, hogy Rolandnak más méltósága van, ezért nem kételkedhetünk abban, hogy a báni tisztet valamikor 1260 októbere, novembere folyamán kapta meg. A méltóságváltás közvetlen kiváltó oka az volt, hogy a régi szlavón bán, Gutkeled nembéli István ekkortájt tűnt el a forrásokból: nyilván meghalt.319 Halálának pontos ideje ugyan nem ismert, de semmi nem zárja ki, hogy ne az 1260-as évek ezen időszakára tegyük. Ám a bán halála egy elég kényes politikai helyzetben következett be. Ezidőtájt történt ugyanis, hogy a szlavón hercegi címre Béla a fiatalabb fiát, Béla herceget nevezte ki, pedig ez a poszt hagyományosan a mindenkori trónörököst illette. Az idősebb fiú, István joggal sérelmezhette mindezt, és nem kevesen az 1260-as éveket fémjelző apa és fiú közti ellenségeskedés egyik kiváltó okának tekintik Béla ezen húzását (bár könnyen lehet, hogy nem ez volt a viszály fő oka).320 Ám Roland áthelyezése és a fiatal, 10-11 éves321 Béla herceg szlavón herceggé való kinevezése eléggé egybeesik ahhoz, hogy valami összefüggést keressünk: ha István hercegnek valamennyire meg is lehetett magyarázni a döntést, némi „tüske" azért maradhatott benne. Csak ez indokolhatja, hogy a király egy szintén tapasztalt és hű emberét helyezte támaszul fiatalabb fia mellé, akinek ekkor 314 Kis: Szolgálónépi szervezet 158-160., 184. 315 Somogy, Zala, Vas és Veszprém megyékben, lásd Kis: Szolgálónépi szervezet 159-160. 316 Tegyük hozzá: az ország más részei sem nélkülözték teljesen a magasabb szintű bíráskodást, ui. ebben az időben már vsz. fennállt a Pesten majd Budán székelő alnádor intézménye. Lásd erről részletesen „A nádort helyettesítő tisztségek: alnádor, nádori albíró" c. alfejezetet. 317 „Rolandus palatinus medio tempore ad aliam est dignitatem transmutatus" CDS II. 462. (vö. RP125. sz.) 318 Zsoldos: Archontológia 46. 319 Karácsonyi: Magyar nemzetségek 513. 320 Az álláspontokat és a köztörténeti hátteret lásd Zsoldos: Családi ügy 12-18. 321 Béla herceg születési idejének pontosabb meghatározását lásd Zsoldos: Családi ügy 13-15.
