Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig” (A nádori intézmény vázlata a 12. század végétől 1343-ig)
54 Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 Szentföldre indulása előtt a vasvári egyház népeinek a védelmét is a nádorára bízta rá András.235 Szintén András küldte ki Pót nádort és Tamás kancellárt, hogy írják össze a tihanyi monostor népeinek szolgáltatásait, hogy ő aztán megerősíthesse azokat.236 Mindezek azt illusztrálják, hogy a nádor ekkor sokszor tartózkodott a király udvarában, még ha önálló hatóságnak minősült is. Szerencsére részben ezt a korszakot fedi le a váradi káptalan ítélet-jegyzőkönyve, az ún. Váradi Regesztrum, amely - ha töredékesen is maradt ránk - számos 1205 és 1235 közé eső jogesetet ír le. Ezekből kiderül, hogy a nádorok ekkor már mindenféle - királynak alávetett és szabad státuszú - emberek felett bíráskodtak, és a jogesetek között éppúgy találunk klasszikus státuszpereket, mint lopás, károkozás, vagy éppen emberölés ügyében indított eljárásokat.237 A korszak általános jellemzője volt, hogy bár az írásbeliséget már használták a belső hivatali ügyintézés során, az ítéleteket szóban hozták, ha pedig a felek írásos bizonyítékot szerettek volna, akkor mindig valamilyen más hatóság foglalta azt írásba. Mindezt jól illusztrálja az a néhány példa, amikor nádori levél kibocsátásáról van tudomásunk. A Váradi Regesztrum bejegyzéseiben 1214-ből még olyan esetet olvashatunk, hogy Miklós nádor szabályszerűen lezárt egy ítéletet, ám a felek oklevelet is szerettek volna minderről, ezért keresték fel a váradi káptalant - ekkor tehát még fel sem merült bennük, hogy a nádortól is kérhetnének oklevelet.238 Két évvel később Kán nembéli Gyula nádor egyenesen levélben kérte a káptalant, hogy a pernyertes fél részére állítsanak ki oklevelet. A parancslevél szabályos formulákat tartalmazott („Gyula [!], Dei gratia comes palatinus cuncto capitulo Varadinensis ecclesia salutem et dilectionem. Notificamus vobis, quod..."), így ez az első teljes szövegében ismert nádori oklevél.239 Feltűnő, hogy a végső ítéletlevél kibocsátását a nádor itt is a káptalanra bízta rá, még ha az ítéletet a bűnösök felett ő is mondta ki. Ugyanilyen tartalmú az ezen a téren később változást hozó Bare fia Miklós 1219 júniusa után kiállított oklevele.240 A korai nádori ítélkezésre tehát még nem volt jellemző, hogy a saját nevükben kiállított oklevéllel zárják le ügyeiket, inkább egy másik hatóságot kértek meg rá (ha kellett, levélben leírva a jogesetet).241 Az intézményi fejlődés egyik fontos mérföldköve volt Szák nembéli Bare fia Miklós nádorsága. A korábbi archontológiákban három nádori ciklusával is számoltak (1213-1214,1219-1222 és 1226), vélhetően az ezen nézetet képvisenem olyan nagy számban, mint ezekből az időkből. Lásd pl. 1245: RA 805. (RP 69. sz.) (az oklevél hamis, de a nádori közreműködésnek lehet valóságalapja, vö. Weisz-Zsoldos: Báni joghatóság 476.); 1247: RA 856. sz.; 1270: MESI. 576. (RP 155. sz.) 235 1217: RA 322. sz. 236 1211: RA 262. sz. 237 RV 9., 15., 19., 27., 62., 64., 89., 95., 97,103., 105., 116., 148., 153., 162. sz. esetek 238 RV 103. sz. 239 RV 162. sz. (RP 4. sz.) 240 RV 217. sz. (RP 5. sz.) 241 Minderre összefoglalóan lásd Szőcs: Nádori oklevéladás 429-431.
