Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig” (A nádori intézmény vázlata a 12. század végétől 1343-ig)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig 53 egy-egy szűkebb területen bíráskodtak. A változás az 1320-as évek elejétől, a Druget-nádorok hatalomgyakorlásával állt be. Druget Fülöp 1323-tól szintén a saját territóriumának székhelyén, lokális nádorként működött, ám utódja, János már nem a Drugetek területén, hanem Óbudán tartotta székhelyét, és az ország egyre több régiója számára tartott nádori közgyűlést. Ezzel jelentősen kitágult az a terület, amely felett a nádor bírói hatalmat gyakorolt. Mondhatjuk, hogy hosszú idő után Druget János volt az első olyan méltóságviselő, akinek egyszerre volt tényleges hivatali kapcsolata az ország keleti és nyugati felével. Fia, Vilmos követte példáját, és alatta terjedt el igazán a nádori közgyűlés intézménye (az országnak szinte a teljes északi részét lefedték a változó időközzel tartott nádori congregatioi). Vilmos alatt következett be az a (korábbi szakirodalomban tévesen az 1342-es évhez és Nagy Lajos reformjához kötött) változás, hogy a nádori bíróság szép lassan a Visegrádon székelő országbírói bíróság mellé költözött, és ott lett a mindenkori nádor egyetlen kúriája. Vilmos utódja, Zsámboki (Gilétfi) Miklós 1342-től már nagyrészt készen kapta azt a rendszert, amely aztán a nádor elnevezésében is elkezdett tükröződni, és a nádor regni Hungarie palatínus, vagyis „Magyarország nádora" lett. Bár a cím felvétele valószínűleg nem áll a fenti folyamattal összefüggésben, de jelképesen is kifejezi egy fejlődési vonalnak a lezárultát. Az alábbiakban ezt a „vonalat" mutatjuk be részletesebben, természetesen kitérve a nádori intézmény egyéb, itt nem említett változásaira is. 1. A tatárjárásig terjedő időszak: a „mobilis nádorok" Mog 1192. évi nádorsága és Bare fia Miklós 1219. évvel kezdődő hivatalviselése közötti időszakról intézménytörténeti értelemben igen keveset lehet mondani. A nádorok legtöbbször az aktuálpolitika fontosabb figuráiként bukkantak fel. Mivel az uralkodók eleve a híveiket igyekeztek beültetni eme pozícióba, így gyakran cserélődött a nádor személye Imre és II. András alatt is, és nem egyszer a nádor valamilyen más politikai vagy nem politikai esemény következtében került a figyelem és a kútfők középpontjába.233 Mindezek nem tartoznak a hivataltörténethez, így a korabeli nádori ítélkezés folyamata részleteiben nem elemezhető. Annyi mondható el, hogy a nádor ekkor még szorosabb kapcsolatot tartott fent a királlyal és a királyi udvarral, erről árulkodik, hogy több esetben iktatott király által adományozott földet, vagy állapította meg annak határait, esetleg valamilyen más módon hajtott végre egy királyi ítéletet.234 233 A nádorok listáját lásd Zsoldos: Archontológia 16-18. A kor hatalmi elitjének, és ezen belül egyes pozíciók előkelőségének elemzésére lásd Fügedi: Ispánok, bárók, kiskirályok 87-102.; Nógrády: II. András kormányzati rendszere 163. 1209-ben Csépán nádor gyilkosság áldozata lett, de valószínűleg nem politikai okból (lásd legújabban Szabó: Merénylet, különösen 386-390.). 1206-1209 k.: RV 103. sz.; 1212: RA 271. sz.; 1209-1212 k.: CD VII/1. 235.; 1217: RA 315. sz. Tegyük hozzá: a nádor személyes közreműködésére később is találunk példákat, de arányaiban 234
