Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)

IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig” (A nádori intézmény vázlata a 12. század végétől 1343-ig)

IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig"

(A nádori intézmény vázlata a 12. század végétől 1343-ig)

Az alábbi (bizonyos értelemben a munka gerincét is képező) főfejezetben azt a hosszú folyamatot mutatjuk be, ahogyan a nádori intézmény megváltozott: onnantól, hogy a palatinus kivált a királyi udvarból, egészen odáig, hogy egy 1330-as évek legvégén kezdődő folyamat végállomásaként a nádori bíróság újra visszakerült a királyi udvar helyszínére. Röviden megelőlegezve az alább olvasottakat, a változás mibenléte főként azon keresztül fogható meg szemléletesen, hogy a gyakorlatban hogyan változott a nádori bíráskodás területi hatósugara. Maga a nádori jogkör grandiózus változásokon nem ment át a 13. század első felétől kezdve, amikor is az 1222. évi Aranybulla rögzítette: „A nádor országunk minden embere felett különbség nélkül ítélkezzék. De a nemesek olyan ügyeit, melyek a fővesztésre, vagy birtokaik feldúlására vonatkoznak, a király tudta nélkül ne fejezhesse be. Helyettes bírákat ne tartson, csak egyet a saját udvarában."229 A nádor tehát már országos főbíró volt, és akár a nemesek felett is hozhatott halálos ítéleteket (még ha ezt az Aranybulla királyi jóváhagyáshoz is kötötte). Az Aranybulla 1231. évi megújítása a következőképpen egészítette ki a fentieket: „A nádor pedig minden ember felett különbség nélkül ítélkezzék, kivéve az egyházi személyeket és klerikusokat, valamint a házassági és hitbérügyeket és más egyházi [vonatkozású] ügyeket, amelyek bármely címen egyházi vizsgálat alá tartozónak látszanak/'230 Ez az utóbbi kitétel összhangban állt a magyar szokásjoggal,231 kihangsúlyozása talán afféle „lex Dionisii" volt, mert Ampod fia Dénes 1227-1228 közötti nádorsága idején valószínűleg konfliktusba került az egyházzal.232 E törvényi szabályozás elle229 „Palatinus omnes homines regni nostri indifferenter discutiat, sed causa nobilium, que ad perditionem capitis vel ad destructionem possessionum pertinet, sine conscientia regis terminare non possit; iudices vicarios non habeat, nisi unum in curia sua." DRMH 1/1. 35. Magyarul: Szöveggyűjtemény 270.

230 „Palatinus vero omnes homines indifferenter discuciet, preter personas ecclesiasticas et clericos, et preter causas matrimoniales et dotis, et alias ecclesiasticas, quacumque ratione videntur ad ecclesiasticum examen pertinere." DRMH 1/1. 40. Magyarul: Szöveggyűjtemény 276.

231 Korm. rendsz. 111-115. (a fejezet Kiss Gergely munkája)

232 Dénesi külön, név szerint is kiközösítette Róbert érsek 1232-ben, felsorolva egyházellenes „bűnlajstromát" is: „nemcsak javadalmaiktól, hivataluktól fosztott meg számos egyházi személyt, hanem mert több ily személyt megveretett s velők csúfosan bánt; a szepesi préposton és plébánoson többféle hatalmaskodást hajtott végre; János pozsonyi prépostot arcul verette..(Theiner 1.108. Magyarul: Balics: Katholikus egyház II/l. 263.). Tegyük hozzá:

T—r