Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
III. A nádori hivatal elemei és kifejlődése a 11–12. században
40 Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 ítéletet.181 Ezen „zsinatokról" egyébként az itt közélteken kívül semmit nem tudunk, így azt sem, hogy egyáltalán megvalósultak-e.182 Életre hívásuk mindenesetre azt jelzi, hogy egyre többen keresték föl a királyi udvart peres ügyeik elrendezése céljából. Hosszú távú gyakorlati sikere ennek az intézménynek nem lett. A közismerten széles műveltségű és látókörű Kálmán a fenti püspöki elnökletű bíráskodással olyan - népszerű kánongyűjteményben továbbélő - korai rendszert másolt,183 amelynek a magyar jogéletben nem lett hosszú távú foganatja. Ám annyit leszögezhetünk: egyfajta igény már megjelent a kúriai bíráskodás átszervezésére. A nádori ítélkezés tehermentesítése végül más formában történt meg. A század elejétől fogva (adatolhatóan II. István uralkodása alatt)184 ugyanis egy másik méltóság is megjelent a forrásokban: a királyi udvarispán, latinul curialis comes (regis), amelyből a 13. századi országbírói tisztség eredeztethető, és a szakirodalom általános megállapítása szerint átvette a nádorispán több addigi funcióját is. Ám nem egyértelmű, hogy az udvarispán megjelenése milyen módon hatott ki a nádor bírói feladatkörére. Az bizonyosnak látszik, hogy a nádor egy idő múlva nem a király képében hozott ítéleteket, hanem struktúrá- lisan kivált a királyi kúriából, és a saját jogán ítélt. Ám a királyi udvar továbbra sem maradt bíró nélkül: a nádor szerepét az udvarispán vette át, aki továbbra is a király képében bíráskodott. A kérdés csak az, hogy az említett változás mikor zajlott le. A 11-12. századi világi bíráskodás alapvonalát még Hajnik Imre rajzolta meg 1899-ben megjelenő művében. Szerinte a nádor „a XII. század végén, legkésőbb a XIII. elején" vált ki a királyi kúriából, ekkor vette át ezirányú feladatait az udvarispán, aki a 13. század elejétől kezdve már nevet változtatván a iudex curiae címet viselte.185 Ugyanakkor a jelenleg leginkább elfogadott nézet az országbírói tisztség megjelenésével és korai feladataival kapcsolatban Váczy Péter nevéhez köthető. Szerinte a bírói fórumok első nagy átalakítása Kálmán korára tehető, aki gregoriánus szelleméből adódóan a (fentebb már említett) egyházmegyei zsinatokra próbálta terelni a felsőbbfokú bíráskodást. Ez viszont nem ment át hosszú távon a gyakorlatba, ezért II. István, Kálmán fia „egészen más irányba kereste a kérdés megoldását. A nádort felmentette az udvarispáni teendők alól és számára külön országos bírói széket szervezett, míg a királyi jelenlét új bírája az udvarispáni jogkör örököse, a curialis comes lett. Ettől az időtől kezdve a curialis comes töltötte be a nádor helyét a királyi udvarban. Az udvartartás gondjai reá hárultak, ő vette kezébe nemcsak az udvar, hanem a királyság pénzügyeinek a vezetését. A kincstárt is ő kezelte." Váczy azért tette a tisztség megjelenését II. István korára, mivel az első király 181 Závodszky: Törvények 184. 182 Ezen rendelkezésekről lásd Gerics-Ladányi: Szinodális bíráskodás 112-113. 183 Gerics-Ladányi: Szinodális bíráskodás 113-115. 184 Zsoldos: Archontológia 26. 185 Hajnik: Bírósági szervezet 8-9., 33. Hajnik véleményét vette át pl. Nyers: Nádor működése 4.
