Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
II. A tisztség eredete és az első nádorok
30 Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 el is vetette, rossznak tartva az értelmezést, „mert a királyi palotának azaz a királyi udvar népének, a királyi várak és udvarházak ispánjainak a nádorispán volt a feje, ezzé pedig nem nevezhette ki Szent István Csanádot, mivel akkor mint a király helyettesének állandóan Esztergomban kellett volna maradnia, holott a marosi részeken csak ezután várt még rá az igazi munka".137 Takáts szerint találóbb Karácsonyi János értelmezése, aki „félig-meddig bibliai frázisként" kezelte a kérdéses részt, és úgy tekintette, hogy István Csanádot az udvar főtisztjei közé vette volna be.138 Pusztán a biblikus párhuzamot látta-lát- tatta benne Madzsar Imre is a kritikai kiadás elkészítésekor.139 Györffy György mégis úgy képzelte el, hogy a győzelem után István Ajtony territóriumának a kormányzását is rábízta Csanádra, és ezzel egy időben kapta volna meg a nádorságot.140 Kérdőjelesen, de elképzelhetőnek tartotta mindezt Almási Tibor is, jelezve, hogy a szöveghelynek bibliai párhuzama is van - láthatóan nem foglalva konkrétan állást a kérdésben.141 Legújabban Thoroczkay Gábor úgy kísérelte meg feloldani a Takáts Lajos által is jelzett problémát (ti. hogy nem valószínű, hogy a nádorságot és a Csanádi ispánságot egyszerre viselte volna), hogy „bizonyosan számolhatunk valamennyi idő elteltével" a két tisztség között, és Csanád először volt Ajtony javainak intézője, és a királyi udvari javak intézője (vagyis nádor), majd utána Csanád vármegye megszervezője és első ispánja.142 Magunk úgy látjuk, hogy nem sok esélye van annak, hogy a legenda passzusa tényleg a nádori címet takarná. Egyrészt a bibliai párhuzam (Psal. 104. 21.) helytálló, és olyan közigazgatási fogalom, hogy domus regis (aminek a fejévé kinevezték Csanádot) a tudomásunk szerint ebben a formában nem létezett a középkori Magyarországon. Ráadásul pont az a Nagylegenda írta volna így körül a nádori tisztet, amelyik Sámuel kapcsán ismerte a tisztség pontos és archaikus nevét comes palatii formában. Másrészt tényleg nem valószínű, hogy Csanád az ispáni címe mellett lett volna nádor. A12. század végétől ugyan általános, hogy a nádorok (és más nagyobb világi tisztségviselők) megyésispánok is voltak egyben, de az első ilyen, 1192. évi adat előtt nincs ilyenről tudomásunk.143 A 11. században még nem mutatható ki a tisztséghalmozás. Bár tény, hogy jóval kevesebb tisztviselő bukkan föl az oklevelekben, mint amennyi a 137 Takáts: Csanád vezér 37. 138 Uo. 36-37. 139 SRHII. 492.4. jz. 140 Györffy: István király 175-176., 241. 141 ÁKÍF 416.1519. jz. 142 Thoroczkay: Ajtony 363. 143 Hogy Ottó a zselicszentjakabi monostor alapításakor, 1061-ben somogyi ispán, felszentelésekor, 1066/68 táján pedig már nádor volt (IFMT 29., 377.) legfeljebb időközbeni rangemelkedését bizonyítja. II. Béla 1135-ös oklevele hamis („Paulo palatino et comite Bachasiensi" AUO I. 51.; vö: RA 60. sz.). Az első hiteles adat az nádor egyszerre több tisztségére valójában Színes úrnő végrendeletében található (1146): „Belus comes palatinus et ban" (CAH 57). A következő szintén egy nádor-bán párosítás Ompod kapcsán (1167/69): CD II. 179., vö: RA 113. sz. Egy gyanús, hamisnak tekinthető oklevélben említik ugyanezen Ompod Csanádi ispáni címét is (PRT VIII. 274.), de az első hiteles adat arra, hogy egy nádor más megye ispánságát is viselte,
