Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
IX. A hivatal betöltése
IX. A hivatal betöltése 243 emelt".1259 Még érdekesebben fogalmazott egy néhány hónappal korábbi, 1278. március 25-i oklevél, amelyet Csák nembéli Máté fia Péter nádornak címzett Iharos fia Gergely és három bírótársa.1260 Őket még Péc nembéli Dénes nádor rendelte ki bíróként egy birtokperre március 6-án,1261 de mivel nem sokkal utána nádorváltás történt, és Dénes helyébe Péter került, ezért a kirendelt bírák március 25-én már csak Péternek címezhették válaszlevelüket. Ebben azt is leírták neki, hogy „királyi kegyből az egész ország révén nádor lettél" (de gratia regia per totum regnum estis palatinus).1262 Bár nem biztos, hogy érdemes lenne négy egyszerű fogott bíró oklevelének a szövegezésében komoly szemantikai finomságokat keresni, de feltűnő, hogy Péter nádori méltóságát ugyan „királyi kegyből" (de gratia regia) eredeztették, de a nádorrá emelésében a regnumnak tulajdonítottak tevékenyebb szerepet, hiszen Péter per totum regnum nyerte el a méltóságát. A regnum alatt ebben a szövegkörnyezetben az ország politikailag aktív közösségét érthetjük.1263 Mivel László nagykorúsítása után, 1277-1278 folyamán Lodomér esztergomi érsek és köre már megpróbálkozott bizonyos rendi intézmények bevezetésével, így ez utóbbi megfogalmazást talán ennek a nyomát őrző célzásnak is értelmezhetjük, és a regnum által kinevezett Péter nádor képe áll itt szemben a néhány hónappal későbbi, a „bárók egyetértésével és tanácsára" (baronum consensu ac consilio) kinevezett Máté nádorral, amely a IV. László alatti oligarchikus „túlhatalmat" tükrözné. Valószínű azonban, hogy ez az értelmezés túlságosan erőszakolt lenne, hiszen egyrészt, mint említettük, négy kirendelt Somogy megyei bíró oklevelének a latinságát nem feltétlenül lehet az akkori legmodernebb, rendi eszmékre utaló jogi terminológia alapján értelmezni. Másrészt a „lodoméri rendi konszolidáció" nádora nem az állítólag a „regnum" által választott Csák nembéli Péter volt, hanem éppen „a bárók tanácsára" kinevezett Máté,1264 és az oligarchaellenes főpapi körtől mi sem állhatott távolabb, mint hogy az oligarchikus hatalom egyik egyik hangsúlyos szereplőjét, Csák Pétert akarják a „regnum" által helyzetbe hozatni. Ha tehát a fenti két, nádorválasztást említő szövegrészletbe nem is kell a formálódó főpapi rendiség és a bárói hatalom akkori eszmei ellentétét belelátni, kicsit általánosabban mégis bepillantást engednek abba, hogy az „oligarcha-nádorok" idejében milyen súlypontokkal zajlott a nádori szék betöltése. A legitimáció elméletileg a királytól eredt, de a gyakorlatban a politikai környezete döntött (finomabban fogalmazva: „adott tanácsot") a kérdésben, és láthatóan ezt fontosnak is tartották megemlíteni, a korabeli politikai modellben betöltött sze1259 „Dominus noster inclytus rex Hungáriáé Excellentiae suae et suorum Baronum consensu ac consilio nos Magnitudinis suae ex gratia Palatinatu, Comitatibus videlicet Symighiensi, Suproniensi, et de Bana sublimando" CD V/2. 477. vö. RP 192. sz. (az oklevél már csak Fejér kiadásában maradt ránk, ezért nem változtattunk a nyilván általa anakronizált helyesíráson) 1260 ÁKO 109-110. 1261 ÁÚOIX. 48-49. (RP 185. sz.) 1262 ÁKO 110. 1263 Gerics: Korai rendiség 258-259. ill. passim. 1264 Lásd „Az »oligarcha-nádorok« kora" c. alfejezetet.
