Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)

I. Bevezetés

24 Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 jegyzékben. Tubero összesen négy alkalommal említi művében a kérdéses hivatalt, ebből három esetben nazálissal, egyszer a nélkül.101 Adatai sajnos igen nehezen kezelhetőek nyelvészeti szempontból, mert a szöveg gondozója, Bél Mátyás (miként azt az előszóban írta) a korábbi kiadás elrontott névalak­jait kijavította, és a korabeli magyar formába öntötte. Ez jól látszik a nevek és egyéb szavak helyesírásán.102 Viszont a névalak létezését támogatja, hogy ugyanúgy a nazálisos forma jelenik meg az 1533-ból való ún. Murmelius-féle szójegyzékben,103 bár itt felhozhatjuk azt, hogy a magyar részek készítője jól láthatóan bajban volt a magyar nyelvvel (egyes esetekben a latin szavaknak egyenesen a lengyel megfelelőjét adta meg),104 tehát az ő anyanyelve sem ma­gyar volt, hanem lengyel. Ennek ellenére ilyen könnyen nem lehet figyelmen kívül hagyni ezt a két alakot, különösen, hogy egy harmadik esetben is talál­kozunk a nazálisos változattal. Az ún. „Kolozsvári glosszák" Ajtai Máté vagy Bölöni Fülöp által 1577 körül írt részében az egyik lapszéli bejegyzésben a „landor ispán - comes palatínus" megfeleltetéssel találkozunk.105 A szerzők kétségtelenül magyar anyanyelvűek voltak.106 A fenti három adat tehát bizonyítja, hogy a kérdéses forma valóban létezett. Ezekkel a 16. századi adatokkal szemben viszont ott áll az összes olyan korábbi nyelvemlék, amelyben nazális nélkül szerepel a nádor szó, és ami lényegesebb: a magyarból a szomszédos nyelvekbe átkerült jövevényszavak. Mint már az előző alfejezet elején említettük, a cseh, horvát és szerb nyelvbe átkerült ala­kok mindegyike egymástól függetlenül jól felismerhetően a nádorispán és nem a nándorispán szó átvételén alapszik.107 Ez alapján (ha már súlyoznunk kell) inkább azt mondhatjuk, hogy a nádor névforma tekinthető eredetibbnek. Va­lószínű, hogy a nazálissal felbukkanó alak tekinthető másodlagos fejlemény­nek, amely az országban található számos Nándor népnévi helynév108 miatt jött létre, amelyeket a népetimológia kapcsolhatott össze a hasonló hangzású tisztségnévvel. A magunk részéről a szó etimológiáját így mindenképpen bi­zonytalannak tekintenénk. 101 „Stephanum... absentem declarant Nándor Ispanum, ita Senatus Principem Hungari vocant" (Lib. I. cap. XIV.); „Michael Országhis, regni Hungarici Nándor-Ispanus" (Lib. II. cap. V.); „misso ... Stephano Bathore iuniore, Náder Ispano" (Lib. XI. cap. VI.); „Stephanus Báthor, Nander-Ispanus" (Lib. XL cap. VII.) Tubero 129., 144., 368., 371. 102 Bél előszava a latin kiadás fentebb idézett kötetében, IX. oldal, lásd még XIV. 103 „Comes palatinus - Nándor espan" Szamota: Murmelius-szójegyzék 34. (2285-ös tétel) 104 Szamota: Murmelius-szójegyzék IV. 105 Pálfi: Kolozsvári glosszák 36. 106 Uo. 4-7. 107 Szerb-horvát: „nadrspan": TESZ II. 992. A cseh nyelvre pontosabban adatol Sulán Béla (Sulán: Cseh szókincs 163): 1457: „nadorspan"; 1487: „nadrsspan", ill. „naderspan". A konstanzi zsinat résztvevőinek a jegyzéke 1415-1417 körűiről: „natrespeyn" (Zichy XII. 107.). A magyar nyelv­emlékre: TESZ II. 992., további kiadatlan nyelvemlékek a DL 134., 135., 136., DL 49609. jelzetű oklevelek hátulján. 108 Felsorolásukat lásd Korai helyneveink 1.15-16.

Next

/
Thumbnails
Contents