Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
II. A tisztség eredete és az első nádorok
II. A tisztség eredete és az első nádorok A nádorispánra alkalmazott mindkét latin kifejezés (comes palatii ill. comes palatinus) feltűnik külföldi forrásokban is, valamilyen magas rangú, az uralkodó mellett álló tisztviselőt takarva. Magának a palatinus szónak az eredete végső soron a római hét domb egyikére, a Palatium nevezetűre vezethető vissza. A korai császárkorban több császár is itt építtette föl rezidenciáját Augustustól Domitianusig, amitől is a császári lakhely, a „palota" megnevezése szintén palatium lett.109 Ezen szó melléknévi alakja a Palatinus, vagyis a „palatiumi dombhoz tartozó", illetve a palatinus, a „palotához tartozó" jelentéssel. Ez a szó a késő császárkortól a további jelentéseket kapott: így kezdték el nevezni Nagy Konstantintól kezdve a császári adminisztráció magasabb hivatalaiban dolgozó vezetőit, vagyis lényegében a birodalom személyi vezetését is.110 A név aztán átkerült a Merovingokhoz is comes palatinus vagy comes palatii formában, amely a király melletti bírói feladatokat betöltő személy neve lett, és a Németrómai császári intézményrendszer fontos szereplője maradt az egész középkor folyamán.111 A korábbi szakirodalom egyöntetű véleménye, hogy a nádori tisztség már Szent István korától eredeztethető, és hogy ezt - sok máshoz hasonlóan - német mintára vette át az „államalapító" király. Comes palatinus ugyanakkor létezett a cseheknél, lengyeleknél, és a horvátoknál is,112 ám annak kicsi az esélye, hogy innen származtassuk, hiszen ez a két ország nem gyakorolt olyan jelentős hatást Magyarországon az állami intézményrendszert illetően.113 A magyar szakirodalomban Váczy Péter és Györffy György olyan meggyőző párhuzamokkal mutatták ki, hogy a korai magyar udvari szervezet erős frank, és közelebbről bajorországi párhuzamokról tanúskodik,114 hogy ezzel az állítással - jelen tudásunk alapján - nemigen lehet vitába szállni. így az is valószínűsíthető, hogy a keresztény udvarszervezet felállításakor a comes palatii tisztségét is nyugati mintára szervezték meg. Elvi szinten feltehetjük azt a kérdést is, hogy a nádori tisztségnek nem voltak-e prekeresztény előzményei. A Magyarországon elterjedt latin kifejezés teljesen a német minta átvétele, az bizonyos. De vajon nádor feladatköre is a frank palatinus egyszerű másolása volt, vagy átmentettek egy korábbi hivatalt, némileg átszervezve? E téren két 109 OCD 770-771.; Haugwitz: Der Palatin 41-76. 110 OCD 771. A réteg bevett neve „palatini" volt, amely a „palatinus" többes száma. 111 LexMA VI. 2012-2013.; lásd még: Brunner: Herzogtümer 73., 433.; Pósán: Németország 55-57. 112 LexMA VI. 1634.; Györffy: István király 246. 113 A német hatásra a szentistváni államszervezésben lásd Váczy: Központi szervezet 48-49., a terminológiára: Kristó: Vármegyék 60-61. 114 Váczy: Központi szervezet 48.; Györffy: István király 246-247.
