Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)

VIII. A nádori hivatal munkatársai

VIII. A nádori hivatal munkatársai

229

ben eljáró nádori embert jelentették ekkor még.1199 Bár egészen az 1260-as évek elejéig a pristaldus volt az uralkodó terminológia,1200 Tomaj nembéli Dénes alatt (1236-1241) kezdett megjelenni a másik elnevezés is. A korai időszakban mindig párhuzamos volt a terminológia, azaz az illetőt egyszer még pristaldusn&k, máskor homo nosternek nevezte az oklevél.1201 Roland nádor pedig úgy fogalmazott egy 1252. évi levelében, hogy „Iolat bán azt kérte tőlünk, hogy Boy- much nevű emberünket (hominem nostrum) adjuk neki poroszló gyanánt", hogy a veszprémi káptalan egy tanújával együtt bejárhassák saját földjük határát.1202 A káptalan nádornak szóló oklevele már kizárólag pristaldus ként emlegette Boymuchot!203 Bár Roland okleveleiben még a régi terminológia dominál e téren, nála is megtalálható az a kettősség, hogy ugyanazt a személyt egy diplomán belül az emberének és poroszlójának is nevezte,1204 ezen kívül nála jelent meg először a homo noster terminológia önmagában, egészen biztosan a későbbi klasszikus „nádori ember" értelemben. Egy keltezetlen levelében kérte arra a nyitrai káptalant, hogy embere, vatai Damján comes mellé (Damiano comiti de Vatha homini nostro) adják tanúságukat egy határjáráshoz.1205 Az 1260-as évek

I. 324-325.; CDS II. 25-26.; ÁÚO VII. 77-78. (RP 7-9., 16., 18., 20-21., 33-34., 36-37., 41., 44.,

46., 48-51., 55., 64. sz.); más hatóságok oklevelében: ÁÚO I. 182-183., VI. 435., 511-512. [= XI. 251-252.]; MESI. 241-242.; DSAd 6. sz. (vő. 5. sz.); RA 492. sz.; PRTI. 755-756. (vő. RP 47. sz.).

1199 Pl. amikor 1227-ben Ampod fia Dénes nádor színe előtt két, tartalmilag ellentétes levelet mutattak be az ő hivatali elődjétől, Bare fia Miklóstól, akkor Dénes egy embere útján (per hominem nostrum) tudakolta meg Miklós volt nádortól az igazságot, hogy melyik oklevél köthető igazából hozzá: ÁÚO VI. 442-443. (RP 28. sz.). Ebben a szövegkörnyezetben nem is várható a poroszló megjelenése. 1238 körül Tomaj nb. Dénes nádor kérte a somogyi udvarispántól, hogy adjanak segítséget emberének, gyulai Iaco comesnek (homini nostro Iaco comiti de Iula) a szentmártoni egyháznak járó tizedek beszedéséhez (PRT I. 762., RP 59. sz.). Itt sem a poroszlói (későbbi nádori emberi) szerepkört kellett helyettesíteni, mert azok, mint látni fogjuk, csak egy-egy alkalomra, ügyre szóltak, míg itt egy ügy lezártát követő tartós segítségről volt szó.

1200 Csak az 1241 utáni nádori oklevelekben: Szovák: Pannonhalmi konvent 456-457; PRT VIII. 288-289.; DF 200014. (vö. CD IX/7.662-665., ill. RP 76. sz.); CDS II. 265.; PRT XII/A. 437-438.; UB I. 231-232., 252-253., 237-238.; CDS II. 461-462.; HOkl 40.; PRT X. 524. (RP 68., 72., 76., 81-82.,

84., 86., 92., 110., 114., 125., 127,133. sz.)

1201 Az első ilyen eset 1236-ból való, amikor ollári Jakó fia Estent Dénes nádor oklevele a homo noster elnevezés mellett pristaldus terminológiával is illette (a másik nádori végrehajtót, Volphar fia Pétert csak homo nosternek nevezte): HO VI. 30-34. (RP 43. sz.). Egy 1239. évi oklevél is egyszerre szólt nádori emberről és poroszlóról, de csak az utóbbit nevezte meg a szöveg (tahi Dénes), így - elvileg - nem biztos (bár valószínű), hogy ugyanazon személyt értették alatta (PRT I. 768-769., RP 62. sz.). Egy másik 1239. évi nádori oklevélben már biztosan tahi Gábort nevezték egy ízben nádori embernek, máskor poroszlónak (ÁÚO XI. 309-310., RP 63. sz.).

1202 „Iolat banus petivisset a nobis, ut hominem nostrum Boymuch nomine sibi in pristaldum daremus" Sörös: Guary-levéltár 162. (RP 85. sz.)

1203 Sörös: Guary-levéltár 162.

1204 PRT II. 290-291. (RP 98. sz.)

1205 CDS II. 241. (RP 121. sz.)