Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
VIII. A nádori hivatal munkatársai
218 Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 kezdett meg néhány pert, több alkalommal a leleszi konvent elé utalta a feleket, és új megjelenést írt elő. Máskor csak nyugtázta, hogy az egyik ügyben újra visszatértek a kijelölt időpontra, és bemutatták a leleszi konvent oklevelét. Bár a szokásjog szerint ez utóbbi esetben már meghozhatta volna ítéletét, de a konkrét döntés ebből az oklevélből is hiányzott.1141 László egyik oklevelében vicepalatinusnak, másikban viceiudex palatininek. nevezte saját magát,1142 de az, hogy diplomáit Kopasz territóriumán keltezte (Adorjánban és Mérken), továbbá a konkrét döntésektől való „ódzkodása" egyértelműen az albírói, és nem a (budai) alnádori jogkörrel rokonítják hivatalát. Bár a fenti megfigyelést elvileg lehetne a kevés forrás által generált torzképpel is magyarázni, de úgy véljük, hogy ennyi adat mégis elegendő azon következtetés levonására, hogy a nádor környezetében székelő viceiudex nem rendelkezett az urától független bírói jogkörrel, ellentétben a vicepalatinusszal. Igazán komoly változás e téren Debreceni Dózsa nádorsága idején sem állt be, legfeljebb elszórt, feltételezett ellenpéldákkal találkozhatunk. Dózsa idején kb. két évtizedes kihagyás után újra felállt az a rendszer, amely szerint a nádor székhelyén, és ezzel párhuzamosan Budán székeltek a helyettesek. Mint fentebb szó esett róla, a terminológia zavarosabb volt, hiszen míg a budai székhelyű István a saját megnevezésében a megszokott vicepalatinus Bude residens formulára állt be, addig a debreceni székhelyű Péter fia Miklós „nádori általános bírónak", iudex generalis ... palatininak nevezte magát. Ezen iudex generalis alá rendeltek egy külön albírót, aki viceiudex ... iudicis generalis címmel illette magát egyetlen fennmaradt oklevelében.1143 Miklós általános bíró funkciójában hasonló ügyeket látott el, mint a legtöbb nádori albíró: igazolásokat adott ki arról, hogy bevallottak egy fizetési kötelezettséget, vagy éppen megfizettek egy tartozást.1144 Az alá rendelt viceiudexe hasonló okból bocsátott ki oklevelet: igazolta egy bírság megfizetését.1145 Nem lehetetlen ugyanakkor, hogy egyéb ügyekben is eljárt, csak nem a maga nevében. Már említettük, hogy Dózsa idején mutatható ki először a párhuzamos nádori oklevéladás megjelenése, azaz a kúriától távollévő nádor nevében is születtek oklevelek. Elképzelhető, hogy a nádort ilyenkor a fent említett két debreceni helyettes bíró pótolta, bár erre konkrét bizonyíték nincsen. A budai alnádor viszont egyértelműen önálló pereket vitt, bírói döntéseket hozott. Olyan eseteket tárgyalt csak, ahol legalább az egyik fél Buda vagy Pest környéki volt.1146 így fordult elő, hogy eljárt a Bara1141 AOkl III. 759. sz. (vö. 756. sz.); 823. sz. (vő. 782-783. sz.) 1142 DL 69660. és DL 69661. (AOkl III. 759., 823. sz.) 1143 István budai alnádor: AOkl VI. 568., 570., 571., 629., 775-776. sz.; Miklós nádori általános bíró: AOkl VI. 508., 517., 600. sz.; Péter általános bírói albíró: AOkl VI. 508. sz. 1144 AOkl VI. 517., 600. sz. 1145 AOkl VI. 508. sz. 1146 A margitszigeti apácák Pilis megyei Derzsülése földjének ügye: AOkl VI. 568., 570., 571. sz. Az óbudai királyi udvar egyik officiálisának pere az Esztergom megyei gyermelyi népekkel: AOkl VI. 775-776. sz. Imre barsi ispán és a szigeti apácák hospesinek pere Imre Szigetbecse (Nagysziget) birtokának feldúlása miatt: AOkl VI. 830., 838. sz. Imre barsi ispán pere Domon
