Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
VIII. A nádori hivatal munkatársai
VIII. A nádori hivatal munkatársai 217 az alnádor a század második felében teljes jogú bíróként járhatott el, mutatja IV. László egy keltezetlen (de vsz. 1279-ben kiadott)1133 oklevele. Az oklevélben László leírta, hogy Uza fia Péter a birtokait a margitszigeti apácáknak adta, amint ez V. István oklevelében is benne van. Ám miután az ellenfelei megölték őt a párbajtéren, a birtokai Gergely alnádor (comes Georgius vicepalatinus) kezére jutottak ítélkezése címén (pro suis iudiciis). Az apácák az adománylevélre hivatkozva maguknak kérték ezeket a birtokokat, és ezt László is jóváhagyta.1134 Az itt említett Gergely alnádor egy levelében a „vicepalatinus Bude residens" névvel illette önmagát, tehát biztosan az ott székelők közé tartozott.1135 Az pedig, hogy az ítélkezésből kifolyólag az ő kezére háramlott a pervesztes birtokainak egy része (a szokásjog szerint a kétharmad része), mutatja, hogy itt ő teljes jogú bíróként járt el. Azt is érdemes leszögezni, hogy az alnádor joghatósága az Árpád-kor folyamán éppúgy kiterjedt az egész országra, mint a nádoré.1136 Ezzel szemben olyan oklevéllel, amelyben a viceiudex zárt le egy pert saját jogon, nem találkozunk. Sándor, Roland albírája párbaj tartását rendelte el egy hatalmaskodási ügyben, Amadé egy ismeretlen albírája elhalasztott egy olyan pert, amely korábban Amadé előtt folyt, János albíró szintén elhalasztott egy pert, Pál albírónak pedig két olyan oklevelét is ismerjük, amiben a feleket a jászói konvent elé idéztette.1137 Emellett „hiteleshelyi" funkciót is folytattak azzal, hogy az előtte megegyező felek számára oklevelet állítottak ki a saját nevük alatt, megerősítve az egyezségüket.1138 Igaz, itt nem került sor a színe előtt perre, így az önálló bírói jogkört ezeken az eseteken nem lehet egyértelmű módon lemérni. Döntési jogkört talán egyedül Amadé azon 13. század végi, ismeretlen albírája esetén feltételezhetünk, aki ugyan szintén perhalasztó okleveleket adott ki, ám a szövegből ítélve magának tartotta fent a per lezárásának jogát is.1139 A per saját jogon való lezárásának hiányát tapasztaljuk Kopasz nádor helyettese, László esetében is. László Kopasz távollétében, 1314 nyarán1140 (Kis-Petrik: Kiadatlan oklevelek 25-26., RP 238. sz.), de ez valószínűleg utólagos fejlemény, hiszen a megerősítő formulában a saját pecsétjével (sigilli nostri) való pecsételésről írt. A pernyertes fél talán a biztonság kedvéért át akarta íratni Amadéval is az oklevelet, ami egyébként elég hosszú, és talán ezért, vagy más okból, de csak a pecsétet cserélték ki rajta. 1133 Zsoldos: Archontológia 21. (Gergely alnádornál) 1134 BTOE1.181. (RA 3568. sz.) 1135 Heves 51. (RP 197. sz.) 1136 Gergely alnádor 1279-ben egy Borsod megyei ügyben járt el (úgy, hogy közben Budán keltezett): Heves 51. (RP 197. sz.). Péter alnádor Bars megyei birtokvitában intézkedett úgy, hogy Pesten keltezett: HO VIII. 383-384. (RP 289. sz.) 1137 DL 93896. (RP 168. sz.), Zichy I. 121. (Damus pro memoria-oklevél, kibocsátójára vonatkozó érveket lásd RP 272. sz.), DL 75215. (RP 318. sz.), HO VII. 360. (RP 327. sz.); AOkl I. 706. sz. 1,38 DL 75155. és DL 75156. (kiadásuk: RP 317, 321. sz.); RDES I. 98. (Függelék, 13. sz.); DL 84229. (kiadása: Függelék, 20. sz.); AOkl III. 790. sz. (János országbíró 1314. évi oklevele, amelyben említette Pál albíró oklevelét írta át tartalmilag, amely a felek közti megegyezést hagyta jóvá) 1139 HO VII. 328-329.; DL 105728. (mindkettő damus pro memoria, az utóbbi kiadását, és Amadé vizsolyi bírósága melletti érveket lásd Függelék, 11-12. sz.). 1140 Kopasz ugyanis ebben az időben a Délvidéken tartott közgyűlést Szerém, Bács és Valkó megyéknek, lásd AOkl III. 793-794. sz. T—nr
