Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
VII. A nádor mint az alávetett népelemek bírája
192 Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 lyi embernek" nevezte.1001 Jelenlétét, és az általa delegált besenyő származású kiküldöttet indokolhatná az, hogy a peres birtok (Teleki, Somogy megye) szintén besenyő vonatkozású volt, és Gergelyt a király ezért állította társbíraként, ám ezen a közvetett forráson kívül besenyő lakóira nincs adat.1002 Bár Miklós nádor ugyanezen a közgyűlésen kiadott másik oklevele nem tett Gergelyről említést,1003 annak külön megbízása nem csak erre az egyetlen esetre szólt. Nem sokkal később a nádor Pozsony megyei congregatioján is feltűnt társbíróként, mert június 21-én Miklós Sáp birtokot „együtt Treutel-nek mondott Miklós mester pozsonyi ispánnal, Gergely besenyőispánnal, nemkülönben az alispánnal, a Pozsony megyei szolgabírákkal és esküdtekkel, ülnökökkel és a többi nemessel" erősítette meg tulajdonosai birtokában.1004 Gergely jelenléte itt is „kakukktojásnak" tűnik, mert Sáp birtok kapcsán sem ismerünk besenyőket, bár a tágabb régióban van róluk tudomásunk.1005 1351-ben, egy Tolna megyei nádori közgyűlésen pedig Gergely már az egyik peres, sőt, pervesztes félként jelent meg, aki felett a nádor ítélkezett.1006 Azzal pedig, hogy Gergely a besenyőknek saját maga tartott generalis congregatiot, elvileg egy nádori felségjogot gyakorolt, vele párhuzamosan. Igaz, ezt megtehette a nádor alárendeltjeként is, az ő külön parancsára. Az adatokból úgy tűnik, hogy zsadányi Gergely idején a Besenyőispánság magasabb jogállást kapott. A már I. Károlyhoz is „bejáratos" Gergely 1345 decemberében is személyesen Lajos királynál próbálta kijárni egyes földek besenyő tulajdonba helyezését,1007 így elképzelhető, hogy az ő hivatali ideje alatt a Besenyőispánság tényleg élvezett egyfajta autonómiát. De még ezen forrásokon keresztül is úgy tűnik, hogy a nádor bizonyos főségétől nem tudott szabadulni. Mivel a nádor „besenyőbírói" szerepe leginkább egy fellebbezési fórum, illetve a besenyők és a magyarok közti konfliktus bírósága lehetett, Gergely ezért volt jelen a nádor közgyűlésein, hogy az adott régió besenyőket érintő ügyeit rendezze (még ha az egyes esetek külön besenyő vonatkozásairól nem is tudunk), és Lajos is ezért tette át a nádor elé azt a pert, amit a besenyők még Gergely ispán színe előtt indítottak Becsei Töttös ellen. Hogy nem csak az adatok téves interpretációjáról van szó, és a nádornak tényleg volt besenyőbírói szerepe 1324 után is, Druget Vilmos egy 1334. évi esete mutatja. Vilmos június 28-án kelt oklevelében megírta, hogy az előző napi közgyűlésére rendelte el Besenyő Jakab két fiának proscribálását, ám elenged1001 A fehérvári egyház rektora, Péter mester „cum Johanne Bysseno, per magistrum Gregorium comitem Byssenorum, hominem regium vice sue persone adhoc specialiter deputato" szállt ki a Somogy megyei Teleki birtokra: DL 4040. 1002 Györffy: Besenyők 148. 1003 1349. máj. 16.: DL 4041. 1004 DL 3965. (vö. Györffy: Besenyők 148.) 1005 Györffy: Besenyők 148., 155-158. Belitzky János a csallóközi Karcsa településeket is besenyő eredetűnek vélte (Belitzky 1937), ám ez a feltevés nem bizonyítható. 1006 CD IX/2.121-123. (vö. Györffy: Besenyők 148-149.) 1007 AO IV. 554. (AOkl XXIX. 886. sz.)
