Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
VII. A nádor mint az alávetett népelemek bírája
VII. A nádor mint az alávetett népelemek bírája 191 tozó besenyőknek" (Byssenorum antiquo more exercituare debentium) a földjei.995 Csanád érsek rögtön panaszt tett a bácsi káptalan előtt, és a káptalani oklevél sem említette még Gergelynek semmilyen címét, de ő ekkor már a besenyők nevében járt el a király előtt, így nem lehetetlen, hogy kapott olyan rangot, amit a panaszt tevő érsek esetleg még nem ismert. 1346 februárjában már rector seu capitaneusnak, márciusban és májusban pusztán rectornak címezte önmagát egy-egy oklevelében.996 Végül 1346 november körüli levelében megjelent a comes Byssenorum titulusa, amely aztán egészen 1352. évi utolsó felbukkanásáig állandósult (illetve egy ízben a király a comes universorum Bissenorum, „az összes besenyő ispánja" címmel látta el)997 Az 1346 folyamán ingadozó, majd megszilárduló terminológia sejtetni engedi, hogy tényleg ezen időpont körül kapta rangját. Az egy Csanád megyei vonatkozású eset kivételével saját jogán mindig a Besenyőispánság területén járt el, és rendszerint 3 vagy 4 szolgabírával ítélkezett a megyei besenyők felett, továbbá a szolgabírákkal karöltve (tehát megyei hatóságként) adott ki oklevelet, sőt, még generalis congregatio! is tartott „az összes besenyő közbenjárásával".998 A Besenyőispánság tehát ekkor egy szabályos etnikai „nemesi megyeként" funkcionált. De hogyan viszonyult mindehhez a látszólagos önállósághoz a nádor? Kristó Gyula azt emelte ki, hogy a iudex Byssenorum titulus 1324. évi felbukkanását követően „a nádor a besenyők elöljárójaként nem szerepel".999 Ez szoros értelemben véve igaz, mert erre utaló címzés tényleg nem bukkan fel sehol. Ugyanakkor azt is tapasztaljuk, hogy Gergely besenyőispán egyik ügye az ekkor hivatalban lévő Zsámboki Miklós nádor előtt kötött ki felsőbb hatóságként, igaz, nem automatikusan, hanem királyi parancsra.1000 A per egyik résztvevője, Becsei Töt- tös királyi ajtónállómester (akit besenyő földek elfoglalásával vádoltak) Lajos belsőbb hívének számított, így több halasztást is kieszközölt a királytól, aki végül a nádor elé utalta a pert. Másfajta kapcsolat is kimutatható a besenyőispán és Miklós nádor között. Gergely 1349-ben többször is a nádor különféle nyugat-magyarországi közgyűlésein bukkant fel, ahol egyfajta „társbíróként" volt jelen, külön besenyő vonatkozás nélkül. 1349. május 14-én Zsámboki Miklós Somogy megyei közgyűlésén az egyházi ember mellé kiküldött embert ő delegálta, és itt a nádor oklevele őt „külön ehhez, a király helyébe rendelt kirá995 AO IV. 554. (AOkI XXIX. 886. sz.) 996 Györffy: Besenyők 131., 146-147. 997 Györffy: Besenyők 147-149., 157. A comes Byssenorum titulus valójában már Gergely egyik május 1-ji oklevelének tartalmi átírásában megjelenik (Zichy II. 245-246.), de ezt a megjelölést inkább annak kell betudnunk, hogy az oklevelet 1347 májusában átíró Miklós nádor már az akkor megszilárdult ispáni címén emlegette őt. Az átíró oklevél Gergely 1346. évi intituláció- ját nem tartalmazza szó szerint. 998 A megyei közgyűlésre lásd Gergely ispán egyik 1346. évi oklevelének tartalmi átírását: „in congregatione generali ipsius magistri Georgii Bysseni, de medio universorum Byssenorum exsurgendo" Zichy II. 245-246. 999 Kristó: Nem magyar népek 78. 1000 Zichy II. 245-246. (AOkl XXXI. 393. sz.)
