Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
VII. A nádor mint az alávetett népelemek bírája
VII. A nádor mint az alávetett népelemek bírája 183 ellenére természetesen lehet, és logikusan is hangzana, hogy a királyi udvarszervezet már István korától fogva a nádor alá volt rendelve, ám erre, mint hangsúlyoztuk, semmilyen konkrét bizonyíték nincsen. Az viszont bizonyos, hogy ez a jogkör egészen a 13. századig fennmaradt. Bare fia Miklós 1221-ben kiadott, eredetiben ránk maradt egyik oklevele a következő alapvetéssel kezdődik: „Jóllehet a hivatalunkhoz a királyi udvarno- kok földjének bárminemű jogtalanságtól való megvédése és az [illő] helyzetébe való visszahelyezése tartozik, mégis, a király parancsára" az esztergomi udvarnokok és az esztergomi káptalan közti peres üggyel foglalkozik.949 Ezt a bevezetőt akként értelmezhetjük, hogy csak a királyi udvarnokokkal kapcsolatos ügyek tartoztak a nádorispán hivatalához, az egyháziaké nem, de külön királyi parancsra mégis az esztergomi egyház és az egyházi udvarnokok közti vitában döntött. Arra már a 12. századból is találunk példákat, hogy a nádor egy adott egyházi intézmény és a szolgálatára rendelt udvarnokok közti perben bíráskodjon.950 Ezekben az esetekben is mindig kiemelték, hogy a király akaratából került a per a nádor színe elé, ám ennek vélhetően nem az volt az oka, hogy a királyi udvarnokok feletti joghatósága miatt az egyházi udvarnokok perét is a nádornak utalta ki az uralkodó. Ezekben az esetekben ugyanis a nádor mindig bírótársakkal ítélt (a bakonybéli monostor perénél öt másik előkelővel egyetemben, amelyek közül nem is a nádor volt a főbíró, a veszprémi egyház 1152. évi perénél pedig - a nádorral együtt - öt, az 1184. évinél pedig három kijelölt bíró járt el). Ezen ügyeket tehát a nádor mint a királyi udvar egyik főembere kapta meg.951 A 13. században azonban több olyan adatunk is van, amely a nádor és a királyi udvarnokok kapcsolatát világítja meg.952 Bár az ismert nádori ítéletek és esetek többségében nem szerepelnek udvarnokok semmilyen formában, ennek az is lehetett az oka, hogy az ilyen perekről ritkábban születtek oklevelek. A 14. században aztán már nem rendelkezünk olyan forrással, amely közvetlenül igazolhatná a nádorispán udvarnokok feletti főségét953 - az „oligarcha-nádorok" idején ez a funkció érthető módon háttérbe szorult, és később sem támasztották fel. A nádor és az udvarnokok feletti joghatóság annyira összefonódott, hogy nem egyszer az egyházak és a nekik alávetett szolgáltatónépek közötti perben is a nádort kérték föl az ítélkezésre, vagy a felkért király a nádorhoz továbbította az esetet.954 949 „Licet ad nostrum pertineret officium odornicorum regis terram, quocumque iniusto modo distractam, in statum reformare; de mandato tamen domini regis..." MESI. 231. (RP11. sz.) 950 A bakonybéli monostor és Opus udvarnokispán közötti per (1131 k.): CAH 48. (RA 57. sz.); a veszprémi egyház és Somogy megyei szolgái közti per (1152): CAH 61. (RA 81. sz.); az esztergomi királyi udvarnokok és a tihanyi egyház közötti per (1184): CAH 90. 951 Kis: Szolgálónépi szervezet 29. 952 Ezeket részletesen felsorolja: Kis: Szolgálónépi szervezet 30-35. 953 Kis: Szolgálónépi szervezet 35. Ilyen az első ismert nádori ítéletlevél is: PRT1.645-646. (RP 6. sz.). 954
