Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
VII. A nádor mint az alávetett népelemek bírája
VII. A nádor mint az alávetett népelemek bírája Ebben a fejezetben a nádori intézmény egy igen archaikusnak mondható elemével foglalkozunk. Bizonyos jogi és etnikai csoportokat ugyanis már az Árpád-kor legkorábbi szakaszától kezdve a nádorispán fősége alá rendeltek. Egyrészt a királyi udvarszervezet népei, az udvarnokok tartoztak ide, másrészt a besenyők. A 13. század 70-es éveitől kezdve aztán a nádor elkezdte viselni a „kunok bírája" titulust is. Az udvarnokok feletti főhatalma már a királyi udvarszervezet felbomlását megelőző időkben megszűnt, és a 14. században már semmilyen kapcsolat nem mutatható ki a nádor és az udvarnokok között. A besenyők feletti hatalomnak vannak ugyan nyomai az Anjou-kor idején, amely aztán éppúgy elenyészett, mint különálló etnikumként maguk a besenyők. Egyedül a „kunok bírája" cím viselése élte túl a középkort a nádorok esetében (kibővülve a „jászok bírája" címmel), ám, mint látni fogjuk, ennek a titulusnak már kezdettől fogva kicsi volt gyakorlati jelentősége - a vizsgált korszakban lényegében semmilyen kapcsolatot nem lehet kimutatni a kunok és a mindenkori nádorispán között. 1. Az udvarnokok feletti joghatóság A tisztség kialakulását tárgyaló fejezetben már történtek utalások arra, hogy a királyi udvarszervezethez tartozó udvarnokoknak943 a főbírája a nádor volt. A nádor és az udvarnokok kapcsolatáról már a legelső nádorispánra vonatkozó szabályozás, az ún. László-féle III. törvénykönyv 3. cikkelye is szót ejt, a következőket írva: „Ameddig pedig ugyanez az ispán [ti. a nádorispán] odahaza marad, senkire se küldjön pecsétet, kizárólag csak azokra, akiket udvornic-nak neveznek, és akik saját akaratukból mennek hozzá: az ilyen fölött legyen szabad bíráskodnia."944 A törvényből világosan kitetszik, hogy a nádor királyi udvaron kívüli bírói hatalma csak az azt önként felvállalókra, és az udvarnokokra terjedt ki, tehát az udvarszervezet népei feletti főhatalom nem a király személyének helyettesítéséből, hanem közvetlenül nádorispáni mivoltából eredt. Bár 943 A királyi udvarszervezet átfogó történetére lásd legújabban: Kis: Szolgálónépi szervezet (a korábbi szakirodalmat is feltüntetve). 944 „Domi vero comes idem quamdiu manserit, super neminem sigillum mittat, nisi super eos dumtaxat, qui vocantur udornic et qui spontanea voluntate iverint ad eum, illi ei liceat iudicare." Závodszky: Törvények 174. Magyarul: IFMT 89. (Körmendi Tamás ford.) TT T-----T
