Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
VI. A generalis congregatio
178 Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 21-én Forrón congregatio generalist tartott, és nem említették a királyi meghatalmazást.925 1314 májusában ugyancsak a négy megyei szolgabíróval tartott Mihály ispán közgyűlést, királyi parancsot itt sem említve.926 Ugyanakkor nehezen lenne elképzelhető, hogy egy 1311 óta már stabilan a király ellenőrzése alatt lévő megyében egy, a király által odahelyezett ispán927 Károly ellenében rendezett volna ilyen gyűléseket. Az 1310-es évek második felétől jelentek meg a király által megbízott bírák is, akik egy adott régió felett átfogóbb uralommal is rendelkeztek, amely rendszerint szintén a közgyűlések tartásában nyilvánult meg.928 Az Újvár megyei esetek leginkább ezen kiküldött bírói intézmény egyfajta „előfutárát" jelentik, hiszen - Zsoldos Attila kutatásai szerint - ezek a kiküldött bírák rendszerint egy-egy volt tartományúr territóriuma feletti igazgatási jogokat kapták meg, hogy azt a területi egységet még egy ideig együtt kormányozhassák. Abaúj megye pedig Amadé halála után, 1311-ben került Károly kezére.929 Ekkor még nem létezett a „kiküldött bíró" intézménye, de egy 1314 augusztusában kiadott oklevélben már úgy írták körül Mihály titulusát, hogy abból arra is következtethetnénk, hogy valamikor 1314 nyarán megkapta ezt a címet.930 így Mihály 1314 előtti felhatalmazása a kiküldött bírói tisztség megszületése előtti időszakra világít rá, amikor Károly a megye ispánját már felruházta olyan jogokkal, amelyek a közgyűlések összehívását és lefolytatását is magában foglalták, hasonlóan a vármegye előző urának, Amadé nádornak a jogaihoz. Az említett kiküldött bírák mellett mások is tartottak közgyűléseket a megyéknek ebben az időben. Zólyomi Doncs mester 1317. április 29-i liptói congre- gatio]a például biztosan nem illeszthető be a kiküldött bírói intézmény keretei közé (Doncs sem használta magára e titulust).931 Emellett úgy tűnik, hogy a soproni, vasi és zalai ispánságot kezében tartó Kőszegi András 1314 júniusában meghirdetett Vas és Zala megyei generalis congregation932 tényleg csak egy uralkodójával dacoló tartományúr megnyilvánulásai voltak, hiszen a viszony éppen ez év első felében mérgesedett el alaposabban a király és a Kőszegiek között.933 1321-1322 folyamán is előfordult, hogy a király a megyésispánt bízza 925 HO VII. 369. (AOkl III. 410. sz.) 926 AO I. 344. (AOkl III. 751. sz.) 927 Engel: Ország újraegyesítése 99-100. Mihály egyébként 1312-ben tűnt fel először, és 1315-ben még hivatalában volt (Engel: Archontológia 94.) - Károly tehát jól láthatóan nem tekintette „renitens" vidéknek ezt a megyét és tisztikarát. 928 Zsoldos: Debrecen 53-64. 929 Engel: Ország újraegyesítése 99-100. 930 Lásd Zsoldos: Debrecen 60. ill. uo. 101. jz. 931 AOkl IV. 446. sz. Doncs biztosan nem a király ellenében tartotta, mert nem sokkal később az itt magát még csak magisternek tituláló Doncsot Károly Liptó megye ispánjává nevezte ki (Engel: Archontológia 150.). 932 AOkl III. 765., 771-772. sz. Engel: Ország újraegyesítése 107-108. 933
