Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
VI. A generalis congregatio
VI. A generalis congregatio 179 meg azzal, hogy a megyében közgyűlést folytasson le.934 Mivel ezek a példák nyugat-felvidéki és dunántúli megyék esetében jelentkeztek, életre hívásukat nyugodtan magyarázhatjuk azzal, hogy a keleti súlyponttal, vagy éppen semmilyen konkrét vonzáskörzettel nem rendelkező nádorok (Domonkos, Dózsa) gyakorlati fennhatósága nem terjedt ki erre a vidékre. A kiküldött bírók intézménye kissé visszább szorult azzal, hogy Druget Fülöp nádori vonzáskörzete teljesen lefedte Abák, és részben a Borsák tartományát, így ott már maga a nádor hívhatta össze a megyéknek a gyűléseket.935 Ám ha kellett, speciális esetben szintén „elővették" e hivatalt. Ilyen alkalom adódott akkor, amikor a nádori szék éppen üresedésben volt, vagy amikor Druget Vilmos kormányozta a Druget-tartományt, amíg apja a nádori címet viselte. Ekkor Vilmost szintén felruházták annak a jogával, hogy a tartományi megyékben közgyűléseket tarthasson.936 A harmadik speciális eset a macsói bánok által honorként bírt megyék kérdése volt. Itt alapvetően a nádornak volt joga közgyűléseket tartani, ám ha a bánra akarták ezt átruházni, akkor ő is megkaphatta a kiküldött bírói címet.937 Ezek után azonban lényegében megszűnt ez az ideiglenes felhatalmazás. Helyette a nádori generalis congregatiok határai tágultak ki. A budai alnádora révén már Druget Fülöp is rendezett közgyűlést a közvetlen nádori vonzáskörzetének határain túl.938 Ám az első olyan nádor, aki személyesen is tartott egyszerre a keleti és nyugati megyék számára ítélkező gyűlést, Druget János volt.939 Fia, Druget Vilmos alatt pedig az ország északi felének jelentős részét lefedték már a nádori közgyűlések 940 Ekkor alakul ki az a Zsámboki Miklós alatt is jellemző szokás, hogy a nádor főként kétévente, páratlan években indul a generalis congregatio tartására. Druget Vilmos alatt megfigyelhető az is, hogy a nádori kúriában már a nádor távollétében is adtak ki oklevelet az ő nevében, ám a közgyűléseket Vilmos mindig személyesen celebrálta (vagy albírája révén, de akkor az albíró oklevele nem a nádor, hanem a saját nevében került kiadásra).941 Ugyan felmerülhet néhány szorosabb időpont kapcsán, hogy Vilmos nádor nem mindenhol lehetett személyesen jelen, de rendszerszerű módon először Zsámboki Miklós 1343. évi közgyűlés-so934 1321. máj. 2.: Veszprém m. (AOkl VI. 113. sz.); 1322. ápr. 19.: Trencsén m. (AOkl VI. 531. sz.); 1322 májusa után Kőszegi András is közgyűlést tartott Vas megyének (AOkl VI. 555. sz.), ekkor már vsz. királyi jóváhagyással tette, hiszen 1321-ben Károly személyesen tette meg őt vasi ispánnak rokona, Kőszegi „Kakas" Miklós ellenében (Engel: Ország újraegyesítése 130.; Zsoldos: Henrik-fiak 661.); 1322. júl. 24.: Somogy m. (AOkl VI. 703. sz.). 935 Fülöp a következő megyéknek tartott congregatiot: Abaúj, Borsod, Gömör, Szabolcs, Bereg, Ugocsa, Szatmár, Ung és Bihar. A részletes adatokat lásd „A Druget-nádorok" c. alfejezetben. 936 Az üresedésre lásd: Zsoldos: Debrecen 61-62. Druget Vilmos ezen speciális felhatalmazására a János nádorsága alatti időszakból: Zsoldos: Drugetek és a hét vármegye 937 Zsoldos: Debrecen 60-61.; ill. lásd még „A földrajzi határok" c. alfejezetet. 938 1325: AOkl IX. 442. sz.; 490-492. sz. 939 Közgyűléseinek felsorolását lásd Zsoldos: Nádor és helyettese 531.; ill. itt, „A Druget-nádorok" c. alfejezet. 940 Ezek felsorolását lásd Kruták: Nádori congregatio; ill. itt, „A Druget-nádorok" c. alfejezet. 941 Erre a példát lásd 1335: AOkl XIX. 479. sz. 1-
