Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
VI. A generalis congregatio
VI. A generalis congregatio 177 ben, ahol Roland congregatiokat tartott,919 de befolyásuk korántsem volt akkora a területre, mint amekkora az Abák vagy a Kőszegiek esetében fennállt. Borsa nembéli Kopasz Zaránd és Bihar megyei gyűlései éppúgy a nádor legszűkebb hatalmi körzetében voltak,920 mint az örökös nádori címet viselő Csák Máté congregatio)a, aki a tartománya ügyeit rendezte ilyen módon.921 Bár az, hogy a közgyűléseik határa nem lépte túl a nádorok szűkebb uralmi körzeteinek határait, önmagában nem meglepő, de hogy ebből az időszakból ennyire kevés ilyen bíráskodó gyűlésről tudunk, mindenképpen arra utal, hogy ez az intézmény nem képviselt komoly súlyt az Árpád-korban és az azt követő évtizedben, amely időszak egyébként is az Árpád-kor öröksége volt a nádorság története szempontjából. Az 1310-es évek második felétől kezdett a közgyűlés intézménye fontosabb bíráskodási és döntéshozói fórummá válni. Ez nem jelentette automatikusan a nádori gyűlések számának hirtelen emelkedését (bár egy idő múlva természetesen ez is a folyamat egyik eredménye lett), inkább csak a közgyűléseket tartók körének a bővülését. Az 1310-1320-as évek hozták el a nádor nélküli közgyűlések virágkorát. Egyrészt ekkortól kezdődtek a kizárólagosan a megyei személyzet által lefolytatott congregatiok. Ezeket Kristó Gyula az ekkor fennálló „feudális anarchia" egyik jelének tekintette, mivel szerinte a megyésispánok királyi felhatalmazás nélkül rendezték meg ezeket, és miután Károly konszolidálta hatalmát, visszaálltak a nádori közgyűlések.922 Bár Kristó végkövetkeztetése mindenképpen helyes (ti. hogy a károlyi konszolidáció idején egyre inkább előtérbe kerültek a nádori gyűlések), magunk úgy véljük, hogy a megye által rendezett közgyűléseket a király felhatalmazásából tartották, és legalább két csoportját különíthetjük el. Az egyik esetben egy konkrét királyi parancsra összehívott gyűlésről volt szó. Például 1313-ban Károly egy földbirtoklási eset kivizsgálását kérte Bereg megye négy szolgabírájától, a megye összes nemesétől és várjobbágyától (quatuor iudicibus nobilium, ac universis nobilibus et iobagionibus castri de comitatu de Bereg).923 A megye ennek a vizsgálatnak a lebonyolítására hívta össze az általuk congregatio generálisnak nevezett megyei gyűlést, végül jelentették a királynak az eredményt.924 Ennél jóval érdekesebbek azok az esetek, amikor - látszólag - nem volt szó külön királyi kérésről. Mihály újvári ispán és a megye 4 szolgabírája a megyének 1312. december 919 Karácsonyi: Magyar nemzetségek 926-927. 920 Kopasz uralmi körzete leginkább e két megyére terjedt ki, lásd példákkal az „I. Károly első nádorai - az »oligarchikus nádorság« öröksége" c. alfejezetet. Egyébként valószínű, hogy Zaránd megye ispánja is volt, lásd Zsoldos: Debrecen 63.122. jz. 921 Minderre az utal, hogy Máté később is ezen a településen tartott közgyűlést, ahol egyébként Trencsény mellett szintén egy jelentősebb rezidenciát épített ki magának (Kristó: Rezidenciák 36.), és a Trencsén megyei Trencsényből halasztott egy ügyet a Nyitra megyei tapolcsányi congregatiora (AOkl II. 758. sz.), amely eszerint nem csak a szűkebb megye ügyeivel foglalkozott. 922 Kristó: Tájszemlélet 173. 923 DL 105777. (AOkl III. 593. sz.) 924 AOkl III. 594. sz. ^—nr V TV I I
