Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
VI. A generalis congregatio
176 Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 mennyire kevés, jól érzékelteti, hogy például alig huszonnyolc évvel később, 1341-ben Druget Vilmos nádor csak abban az egyetlen évben 18 közgyűlést tartott.9111343-ban az utódja, Zsámboki Miklós, 17-et.912 Az említett Árpád-kori törvények (1290,1298), és az egyes oklevélnarrációk ugyan azt sugallják, hogy sorozatban akár több megyére is kiterjedő módon mehetett a közgyűlések tartása ekkortájt. A konkrét források viszont akkor is eltérő képet mutatnak, ha azok jelentős pusztulásával is kell számolni. Az 1273 utáni negyven év cong- regatioinak száma már önmagában is kevés ahhoz, hogy rendszeres gyakorlatnak véljük, de külön feltűnő, hogy a nádor legtöbbször olyan megyékben tűnt fel, amelyekhez valamilyen más módon is köze volt. 1278-ban Dénes úgy tartott Somogy megyének közgyűlést, hogy a megye ispánja is volt egyben.913 Csák nembéli Máté 1278-ban Somogybán, 1279-ben Sopronban hívott össze ilyen gyűlést, és mindkét oklevelében általánosságban is szólt arról, hogy a király az egész országra (per totum suum regnum)914 kiterjesztette fennhatóságát, és most éppen Somogy vagy Sopron megyébe ért.915 Mindebből akár az 1330-as évektől jellemzővé váló „láncközgyűlésekre" is következtethetnénk, ám a megfogalmazás formulaszerűségének gyanúját veti fel, hogy Máté somogyi és soproni (és bányai) ispán volt ekkor,916 és pont arról a két megyéről maradt fent oklevél is, semmi másról. A későbbiek folyamán pedig az „oligarcha-nádorok" generalis congregatioi a saját territóriumukra terjedt csak ki. Az Aba nemzetséghez tartozó nádorok esetében ez az ország északkeleti megyéit jelentette.917 Hé- der nembéli János egyetlen nádori közgyűlése szintén abban a Vas megyében volt 1288-ban, amely a nemzetségük közpotja volt.918 Tegyük hozzá: sem az Abák, sem a Kőszegiek (Héder nembéliek) esetében nem a legszűkebb nemzetségi központban volt a közgyűlés, ebből a szempontból tehát tényleg „vidéki" bíráskodás volt - még ha nem is kellett túl messzire menniük. Rátót nembéli Leusták fia Roland famíliája szintén birtokos volt Borsod és Szabolcs megyék911 Felsorolásukat lásd Kruták: Nádori congregatio 432. 912 Igaz, ezek egy részét az alnádora tartotta a nádor nevében, vele párhuzamosan. A következő megyékről tudunk: Fejér, Somogy, Tolna, Bodrog, Valkó, Bihar és Kraszna, Szabolcs és Bereg, Zemplén és Ung, Bodrog, Gömör és Torna, Abaújvár és Sáros, Hevesújvár, Szepes, Nógrád, Hont, Pozsony, Komárom. Tételesen lásd: AOkl XXVII. 307., 310., 319., 350-351., 398., 453-454., 459., 605., 609-610., 613-614., 620-621., 631., 636., 654-655., 657., 663., 689., 696., 707., 728., 739., 776. sz. 913 Zsoldos: Archontológia 21. 914 UB II. 126. (RP195. sz.) 915 „cum... praesertim in Comitatu Symighiensi essemus" CD V/2. 477. (RP 192. sz.); „cum ad comitatum Suprvniensem accessissemus" UB II. 126. (RP 195. sz.) 916 Zsoldos: Archontológia 21. 917 Aba nb. Mákján Zemplén megyének, Amadé Zemplén, Szabolcs és Szatmár megyéknek. Az Abák hatalma 1311-ben Szabolcs és Zemplén megyéket biztosan magába foglalta (Kristó: Csák Máté hatalma 75.), Szatmár megye már kissé kiesik ebből, de azt a congregatiot Szabolcs megyével közösen, „páros" közgyűlésként tartotta Amadé, akinek a szűkebb nádori vonzás- körzete biztosan kiterjedt erre a megyére is, mint ez ítéletleveleiből látszik. Lásd pl. Karácsonyi: Magyar nemzetségek 598-605.; Zsoldos: Henrik-fiak 653-654. 918
