Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
VI. A generalis congregatio
172 Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 költ földjei ügyében, hogy visszaállítsa azokat mindenkinek a saját jogába.892 A szöveg külön kiemeli, hogy a király nem nádori, vagy éppen megyésispáni minőségben küldte el őt a megyékbe (pedig az oklevél közelebbről egy Somogy megyei congragatioről szól, és ő somogyi ispán is volt!), hanem vice sui, vagyis a maga képében. Mindez arra utal, hogy ezen congregatiokra nem úgy tekintettek a kortársak, mint amelyek egy korábbi nádori vagy akár udvarispáni jogkör szerves részét képezték, és annak folytatásai. Egy olyan, eredendően királyi intézményként tekintettek rá, amelyet ott és akkor éppen a nádor gyakorolt. Az 1273. évi első nádori közgyűléssel (amit esetleg néhány másik, ma már nem dokumentálható közgyűlés követett vagy megelőzött) még nem szilárdult meg a nádori generalis congregatio intézménye. Mindezt jól illusztrálja, és vélhetően nem pusztán a forráshiánynak kell betudnunk, hogy 1273 után öt évig egyáltalán nincs tudomásunk nádori közgyűlésről, aztán 1278-1279 folyamán rögtön hármat is ismerünk. Az elsőt az a Péc nembéli Dénes tartotta, akihez a legelső, 1273. évi közgyűlést is köthetjük, míg a másik kettőt Csák nembéli Máté, és okleveleinek narrációjából kiderül, hogy a közgyűlések az akkor meginduló országos konszolidációs program részét képezték, amelynek éppen Máté nádor volt az egyik fontos oszlopa.893 A konszolidációs kísérlet kudarca után ismét hosszabb szünet állt be, majd 1286-ban Aba nembéli Mákján, IV. László híve894 a király utasítására tartott Zemplén megyében közgyűlést.895 Mindezekkel párhuzamosan IV. László is tartott még ítélkező congregatiokat kisebb régiók számára (pl. a konszolidációs program részeként 1278 vagy 1279 folyamán bizonyos kelet-magyarországi hét megye számára, vagy 1282-ben Szeged mellett),896 ám a királyi gyűlések egyre inkább országos szintű ügyeket kezdtek tárgyalni, amelyeket már joggal nevezhetünk az első országgyűléseknek.897 László király uralmának utolsó szakaszában, 1288 júniusában Héder nembéli János Vas megyei közgyűléseiről maradtak még fent adatok (rövid idő alatt hármat is tartott a megyében). Ekkor már megtörtént a véglegesnek mondható szakítás a király és az egyházi, meg javarészt a világi elitje között.898 A nádor és a király közti politikai távolság egyik szembetűnő jelének mondhatjuk, hogy a Vas megyei közgyűlésekről szóló okleveleinek az egyikén a megszokott királyi parancsra történő hivatkozás szerepel, ám egy másikon már „minden Vas megyei nemes és más állapotú ember" akaratára hivatkozott.899 (A harmadik közgyűlésekről tudósító oklevélben a nádor nem nevezte meg a kezdemé892 CD V/2. 477. (RP 192. sz.) 893 1278: ÁÚO IX. 48-49. (RP 185. sz.); CD V/2. 477-47. (RP 192. sz.); 1279: UB II. 126. (RP 195. sz.) 894 Szűcs: Utolsó Árpádok 316. 895 CD V/3. 333-334. (RP 226. sz.) 896 S. Kiss: Generális kongregáció 33-34., 39-40. 897 Gerics: Korai rendiség 279-281. 898 Szűcs: Utolsó Árpádok 318-320. 899 „de voluntate omnium nobilium et aliorum cuiuslibet condicionis hominum comitatus de Castri Ferrei" (UB II. 207., RP 231. sz.). A királyi akaratra történő hivatkozás: Bándi: Körmend 124. (RP 234. sz.)