Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
VI. A generalis congregatio
VI. A generalis congregatio 165 akkor nyoma maradt annak, hogy az efféle bírói gyűlések tartásának szokása nem enyészett el teljesen: István ifjabb király udvarispánja ugyanis 1268-ban Pest megyében a gonosztevők felkutatása és a birtokosaiktól jogtalanul elidegenített földek ügyében ... kiküldött bíróként ítélkezett. Az a körülmény, hogy 1268-ban még a II. András-kori helyzethez hasonlóan az udvarispán tartott bírói gyűlést, mindössze öt év múlva viszont Dénes nádor [1273. évi, az első ismert nádori congregatiot jelentő] Zala megyei fóruma már a nádori gyűlés kifejlett, s utóbb állandósuló formája szerint zajlott, valószínűsíti - bár bizonyossá, természetesen, nem teszi -, hogy a zalai lehetett ténylegesen is az első nádori gyűlés."860 Magunk úgy véljük, hogy a Váradi Regesztrum kérdéses, 1221-1222. évi bejegyzései még úgy sem hozhatóak összefüggésbe a későbbi nádori generalis congregational, hogy jellegét és funkcióját tekintve nagyon hasonló volt a kettő (ti.: egy adott megye elsősorban szabad státuszú lakosai számára egy utazó nagybíró által celebrált ítélkező gyűlés). Az összekapcsolásukat azonban az akadályozza meg, hogy nagyon úgy néz ki: a II. András-kori ítélkezési sorozat egy ideiglenes eset volt, és semmi nyom nincs arra nézve, hogy túlélte volna az Aranybulla kibocsátását. Ehhez egy kicsit közelebbről is meg kell vizsgálni a Bánk országbíró által folytatott „gyűléseket". Mindenekelőtt azt kell leszögezni, hogy ebben az időben nem csak Bánk országbíró (és a talán az alországbíróval azonosítható Benedek) tartott egy adott megye comprovincialisnak nevezett lakosai számára ilyen bírói fórumot. A comprovincialis kifejezés alatt egyébként ebben az esetben nem a megye összes lakosát, hanem egy meghatározott társadalmi csoportot, a királyi servienseket kell értenünk.861 Már Bánk ténykedése előtt, 1220-ból is találunk olyan adatot, amely szerint a bihari serviensek (comprovinciales de Bichor) tolvajokat hirdettek ki az András király által delegált Mika, bihari ispán színe előtt (coram Mica, comite Bichoriensi iudice a rege Andrea delegato).862 Feltűnő, hogy a megyéjében elvileg illetékes bihari ispánt András külön állította bíróként. Hogy itt tényleg valami más megbízatásról volt szó, mutatja, hogy ugyanebben az évben a Ko- lozs megyei serviensek (comprovinciales de Dús, ez utóbbi elírás Clus helyett)863 is Mika bihari ispán előtt végezték a tolvajok kikiáltását, ahogy 1221-ben a Békés megyeiek (comprovinciales de Békés) is. Itt ugyancsak megemlítette a bejegyzés, hogy Mika a rege delegatis, vagyis „a király által megbízott" volt.864 Szintén 1220-ból való az az eset, amely szerint a Szolnok megyei serviensek (comprovincialibus Zounoc) Pál Csanádi ispán (iudice Paulo comite de Chenadu) bírói színe előtt vádolták meg lopással Farkas szolgáját.865 Azért kerülhetett az ügy a Csanádi ispán színe elé, mert - Mikához hasonlóan - a megbízott bírói 860 Zsoldos: Özvegy és a szolgabírák 798. 861 Zsoldos: Kehidai oklevél 9. 862 RV235. sz. 863 Vő. K. Fábián: Váradi Regestrum 51. (129. sz.) 864 RV 263., 286. sz. RV 237. sz. 865
