Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
VI. A generalis congregatio
166 Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 illetékessége Szolnok megye területére is kiterjedt. Ugyanilyen gyűlést sejthetünk azon 1220. évi bejegyzés mögött is, amely szerint a nem beazonosítható Cheuz866 faluból való Péter és conprovincialisai által bevádolt tolvaj ügyét Demeter curialis comes folytatta le, szintén királyi utasításra (precepto regis).867 Köny- nyen lehet, hogy a conprovinciales itt sem általános értelemben vett megyei társat, hanem servienseket jelent, csak ez magyarázná, hogy miért foglalkoztak volna külön királyi utasításra egy amúgy jelentéktelen üggyel. Demeter curialis comes talán az 1215-ben felbukkanó bihari udvarispánnal lehet azonos,868 és talán az éppen más megyékben tevékenykedő Mika bihari ispánt helyettesítette. Amíg tehát Bánk Újvár, Borsod és Szabolcs megyékben tartott ítélkező fórumot, Mika (már korábban is megkezdve működését) Bihar, Kolozs és Békés megyéknek, Pál pedig - többek között - Szolnok megyének (valószínű egyébként, hogy Csanádi ispán révén, megbízása a saját vármegyéjére is kiterjedt Mikához hasonlóan). Bánk ténykedésével egy időben még Bare fia Miklós nádornak is volt egy hasonló esete. Gottfried aradi prépost emelt panaszt egy, a pályi egyház birtokán megölt ember ügyében, ám a megvádolt Bodon serviens, amikor a nádorispán színe elé idézték, az „ő megyebeliéivel együtt" (icum comprovincialibus suis) tagadta mindezt.869 A váradi tüzesvas-próba is őt igazolta végül, de ami számunkra most érdekes, az annak a ténye, hogy ha egy adott serviens a nádor előtt a conprovinciales, vagyis a serviens-társaival karöltve védekezett, akkor ennek is ugyanolyan gyűlésnek kellett lennie, mint a többinek. Mivel a jogesetet a Regesztrumban teljesen körülölelik Bánk országbíró kérdéses esetei,870 biztosak lehetünk benne, hogy a nádor és az országbíró jogszolgáltatása teljesen egy időben zajlott. Természetesen felveti a kérdést, hogy a nádor esetében miért csak ezt az egy ilyen típusú regesztát ismerjük, miközben Bánktól sorozatban többet is. Erre nem tudunk biztos választ adni, csak feltevéseket: talán azért, mert Miklós kevésbé aktívan kapcsolódott be ebbe a bíráskodási sorozatba, vagy egyszerűen csak olyan megyékben járt alapvetően, amelyek kívül estek a váradi káptalan vonzáskörzetén, így ebben a forrásban hiába is keresnénk az őrá vonatkozó tömeges adatokat. Az azonban bizonyos, hogy ezt a megyei serviensek számára 1221-1222 során folytatott ítélkezés-sorozatot nem csak az országbíró végezte. Mindez persze azt is jelenti, hogy az itteni bírák - ahogy a regeszták rendszerint jelezték is - külön királyi megbízást teljesítettek. Ez alól vélhetően Bánk sem volt kivétel, még akkor is, ha az őrá vonatkozó bejegyzések ezt nem jelezték külön. Ám ugyanígy nem jelezték pl. Pál Csanádi ispán esetében sem, és mivel mind Bánk és Pál, mind pedig a többiek lényegében hasonló feladatokat láttak el, ezért a királyi megbízás is ugyanaz lehetett. 866 Vö. K. Fábián: Váradi Regestrum 48. (117. sz.) 867 RV257. sz. 868 Zsoldos: Archontológia 139. 869 RV333. sz. 870 Emlékeztetőül: Bánk esetei a 329-332. sz. és 334-335. sz. bejegyzésekben bukkannak fel, míg Miklós nádor pere az ezen sorozatot megszakító 333. sz. bejegyzésben.
