Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
V. A nádori joghatóság korlátai
V. A nádori joghatóság korlátái 153 1232-ben, néhány évvel az állítólagos 1228-as nádori ítélet után.770 így a nádori joghatóság Dráva folyóig való terjedését a 13. század első felére már megszilárdultnak tekinthetjük és a nádorok később is betartották a határokat. Szemléletes példa erre az az 1255 júliusában, a pécsi káptalan által kiadott oklevél, amely elárulja, hogy Máté özvegye, Zsófia pert indított egy Kudmen nevű, Verőce megyei (tehát szintén teljesen Dráván túli) birtok leánynegyede ügyében Roland nádor előtt.771 Ám a nádor továbbadta az egész ügyet bizonyos nemeseknek, hogy vagy teremtsenek megegyezést, vagy tűzzenek ki határnapot a perre. Azok le is folytatták az ügyet, az esküt is ők rendelték el, a felek végül a pécsi káptalan előtt tettek bevallást. Úgy tűnik tehát, hogy Roland sem érezte magát illetékesnek egy teljesen Dráván túlra eső birtok esetében. Ám a déli megyék kapcsán nem mehetünk el szó nélkül egy másik sajátos „peremvidék" mellett, ez pedig a macsói bán joghatósága alá tartozó megyék kérdése. A macsói tartomány még a 13. század elején került magyar fennhatóság alá, majd Rasztiszlav fia, „macsói" Béla 1272. évi meggyilkolása után Béla tartományait a bárók felosztották egymás között és a szlavón és Szörényi bánságok mintájára azokból is „bánságokat" szerveztek. így jött létre a macsói bánság is, amelyet 1279-től a boszniai bánsággal egyetemben Erzsébet anyakirályné kapott meg, végül 1284-ben Dragutin István kezébe került - amennyire tudjuk, nem katonai úton, hanem házassági hozományként.772 István egészen 1316. évi haláláig kormányozta Macsót, halála után pedig II. Uros szerb uralkodó a saját országához csatolta a tartományt. Bár I. Károly ekkor éppen igen nehéz katonai helyzetben volt, 1317-ben mégis hadjáratot vezetett Szerbia ellen, elfoglalta Ma- csó várát, majd hadi sikerét két évvel később, 1319-ben szilárdította meg. Károly 1319 végén vagy 1320-ban újjászervezte a macsói báni tisztséget, amely ezek után egészen a 15. század végéig, a török hódításig fennállt.773 Az első macsói bán Garai Pál lett, aki egyúttal a valkói és bodrogi ispáni tisztet is megkapta. Károly később más megyéket is a macsói bánhoz kötött: a tisztség viselője 1323-tól szerémi, 1328-tól baranyai, 1333-tól bácsi ispán is volt egyben, és ezek után a mondott öt megye ispánságát több mint egy évszázadig állandóan a mindenkori macsói bán töltötte be.774 Bár bizonyos értelemben a macsói bán „tartományának" is tekinthetjük e megyéket,775 az azok feletti joghatóság mégsem tartozott teljes egészében a macsói bánsághoz. Egyrészt, Valkó megye területén 770 DL 100201., CDCr III. 367-368. 771 CD IV/2.345-347. Az oklevél eredeti (DL 396.). Kudmen birtok fekvésére lásd Karácsonyi: Magyar nemzetségek 295. 772 A bánság korai történetére lásd KMTL 421. (Rokay Péter és Takács Miklós munkája); Zsoldos: Archontológia 50-51. 773 A bánság későbbi történetére röviden és általában: KMTL 421.; Engel: Archontológia 27. Engel Pál érdeme volt annak a tisztázása, hogy I. Károly nem 1319-ben, hanem 1317-ben vezetett először hadjáratot Uros ellen: Engel: Ország újraegyesítése 115.123. jz., ill. lásd még uo. 127. 774 Engel: Archontológia 27.; Engel: Honor, vár, ispánság 914. 775 Vö. Zsoldos: Hűséges oligarchák 351. 7 T i
