Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
V. A nádori joghatóság korlátai
152 Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 adót szedett és bírói joghatósággal is bírt. Ez érvényes volt a folyón átnyúló megyék (Somogy, Zala) drávántúli részeire is.763 Mindez nem egyszer értelmezési zavarokhoz és hatásköri súrlódásokhoz is vezetett, amit az idők folyamán igyekeztek mérsékelni.764 Ha a korai időszakra koncentrálunk, akkor az 1250-ig terjedő nádori ítéleteket és intézkedéseket számba véve három olyan esettel találkozhatunk, amely átnyúlt a Dráván túlra. Az egyik eset Bebek Detre nádor 1398. évi oklevelének említésében maradt fent. Bemutatták Garai Miklós 1383. évi oklevelét, amiben többek között átírták a hajdani István nádor 1247. évi, a Dráva és a Mura között fekvő Béla birtok ügyében kiadott oklevelét.765 Mivel a per során ennek nem volt lényeges szerepe, ezért nem is részletezték bővebben. Bár nem tudjuk, hogy István szerepe miben merült ki (birtokba iktatott, avagy döntött egy peres ügyben), de az oklevél hitelét nincs okunk megkérdőjelezni. Más a helyzet Vízközzel, amelyet IV. Béla adományozott, és parancsára László nádor iktatta birtokba az új tulajdonosokat. A birtok Somogy megyébe esik, de a Dráván túlra. Az adományt fenntartó oklevél hitelessége ugyan vitatható, de az adomány megtörténte is bizonyítható, így talán a nádori közreműködést sem kell semmisnek venni.766 Viszont az iktatást az a László nádor hajtotta végre, aki somogyi ispán is volt egy személyben, így akár ebben a minőségében is végezhette ezt a feladatot.767 Az egyetlen, teljes egészében drávántúli vonatkozású terület a Pozsega megyei Tapolca és Púkor közti föld. Az ezt fenntartó 1228. évi oklevél viszont hamis, vagy legalábbis interpolált, és a nádori intézkedéseket tárgyaló részei egy másik, pannonhalmi vonatkozású nádori oklevélből lettek átemelve - hogy a birtok kapcsán valaha is ítélt volna bármelyik nádor, nem bizonyítható.768 Ezeken kívül van még egy olyan eset, amelynek „formálisan" szintén van drávántúli vonatkozása. 1227-ben Ampod fia Dénes nádor a Baranya megyei Vék, Bán és Rékas birtokok ügyében ítélkezett, amelyek a Dráva déli partján találhatóak (Bán a mai Popovac település).769 A forrásokban viszonylag gazdag délnyugati területeken tehát összesen négy nádori joghatósági jelenlét mutatható ki, ebből egy biztosan hamis, egy bizonytalan, egyről (Béla birtok kapcsán) pedig nem lehet eldönteni - jobb híján hitelesnek kell tartanunk. Bán birtokkal kapcsolatos ítélet szintén hitelesnek tekinthető. Ez egyfelől egy minimális ütközést jelent ugyan a báni joghatósággal, ám úgy véljük, hogy a nádori jelenlét csekély száma mindenképpen arra utal, hogy a nádor alapvetően nem intézkedett a Dráván túl, már a 13. század első felében sem. Feltűnő egyébként, hogy az említett Pozsega megyei föld ügyében egy hitelesnek tekinthető oklevél szerint már Gyula szlavón bán hozott ítéletet 763 Minderre lásd Weisz-Zsoldos: Báni joghatóság. 764 Weisz-Zsoldos: Báni joghatóság 478-480. 765 Zala II. 285. (RP 75. sz.) 766 Weisz-Zsoldos: Báni joghatóság 476.; lásd még az RP 69. sz. reg. kommentárját. 767 ÁÚO XI. 337-340. (RP 69. sz.) 768 CDCr III. 293-295. (RP 30. sz. reg.). Hamis vagy interpolált voltára lásd az RP 30. sz. reg. kommentárját. 769 DSAd 26-28.
