Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
V. A nádori joghatóság korlátai
V. A nádori joghatóság korlátái 151 A másik, Jakó Zsigmond által vegyes joghatóságúnak ítélt megye Kraszna. Kraszna határos volt Belső- (a későbbi Közép-) Szolnok vármegyével, és Erdélybe való teljes integrálódása már a tárgyalt korszakunkon túl, a 16. század folyamán ment csak végbe.756 A megye hozzátartozott ahhoz az öt vármegyéhez, amely felett Debreceni Dózsa király által állított bíróként nádori jellegű jogkört gyakorolhatott.757 Ám - Szolnokkal ellentétben - a megye ezután még nem került ki a nádori fennhatóság alól, és a Drugetek többször is tartottak ott közgyűlést. Ekkoriban már kezdtek kialakulni azok a megyepárok (esetleg megyehármasságok), amelyek számára rendszerint együtt celebrálták a congregatiokat. Kraszna többnyire Bihar megyével került párba, és mivel Bihar volt a „nagyobb testvér", ezért a közgyűlések központja mindig ott, rendszerint Nagyvárad közelében volt.758 Ez a párosítás később is fennállt (pl. 1343, 1349,1360,1370,1381 folyamán szintén Bihar és Kraszna megyék részére tartotta a congregation a mindenkori nádor).759 A szakirodalomban ugyan felmerült, hogy a Zsigmond-korban már már nem találkozunk a szokásos Bihar-Kraszna megyepárosítással,760 de valójában még 1435-ben is tartottak a nádor nevében közös bihari-krasznai közgyűlést.761 Az általunk tárgyalt korban így Kraszna megyét nem vegyes jogállásúnak, hanem tisztán nádori fennhatóság alatt állónak mondhatjuk politikai értelemben is. Külső-Szolnok megye helyzete ebből a szempontból más volt. Ez nyilván összefüggésben állt azzal, hogy a megye ispánságát a vajda viselte, de fontos leszögezni: a megyék feletti joghatósága túlmutatott a megyésispáni jogkörnél azáltal, hogy a közgyűléseket is ő nevében tartották ott. Alább szó lesz róla, hogy a macsói bán ispánságai felett nem a bán, hanem a nádor bírt ilyen típusú joghatósággal, és, mint láttuk, az 1320-as évekig ugyanez a helyzet állt fenn Külső-Szolnok esetében is. Szolnok ezután politikailag vajdai fennhatóság alá került, ám ez biztosan nem a terület „határvidék" jellegével hoszható összefüggésbe - már ha beszélhetünk egyáltalán „határvidék" jelenségről e megyék esetében. A délvidéki joghatóság tekintetében már eleve megosztottabb volt a szak- irodalom. Nyers Lajos szerint Szerém, Valkó, Pozsega és Verőce megyék felett a 15. század végéig joghatóságot gyakorolt a nádor, mivel nem tartoztak Szlavóniához.762 Bár földrajzi értelemben tényleg van abban igazság, hogy az adott megyéket nem számolták Szlavóniához, viszont a 13. században a szlavón bán mégis gyakorolt joghatóságot a felsorolt megyék felett is. A szlavón bán tényleges hatalma sokszor a Dráva folyóig kiterjedt, és a szorosabb értelemben Szlavóniához nem tartozó, de a Drávától délre eső („drávántúli") megyékben a bán 756 W. Kovács: Középszolnok és Kraszna 61. 757 Zsoldos: Debrecen 53-55. 758 Kruták: Nádori congregatio 428-429., 432. 759 1343, 1349: EO III. 166. és 521. sz.; 1360,1370,1381: Gábor: Megyei intézmény 132., 136,138.; W. Kovács: Középszolnok és Kraszna 57. 760 Kristó: Tájszemlélet 181. 761 C. Tóth: Szabolcs megye működése 120. (a közgyűlést az alnádor tartotta az ura nevében) 762 Nyers: Nádor működése 13.
