Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
V. A nádori joghatóság korlátai
150 Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 joghatóságát e terület felett, és már ez év májusában közgyűlést tartott négy megye, többek között Szolnok és Kraszna számára.749 Mint már arról a korábbi fejezetekben szó esettt, Zsoldos Attila megállapítása szerint a „kirendelt bíró" egyfajta nádori jogkört gyakorolhatott a király által meghatározott és keze alá juttatott területek fölött.750 így tehát, bár 1320-ból van az első adat arra, hogy az erdélyi vajda (és szolnoki ispán) tartja a generalis congregatiot Szolnok megye lakosainak, nagyon úgy tűnik, hogy ezt Dózsa nem vajdai minőségben tette. Hiszen egyrészt láttuk, hogy mind Kopasz nádor 1314-ben, mind Dózsa - utóbbi először csak kirendelt bírói, később országos nádori jogkörrel bírván - 1317 és 1322 között magától értetődően a saját felségterületének tekintette azt, hogy Szolnok megye számára is ő celebrálja a közgyűlést. Másrészt azért sem tarthatott Dózsa vajdai jogkörénél fogva congregatiot Szolnok megyének, mert az - a korban szokásos módon - csoportos gyűlés volt: egyszerre Szabolcs, Szatmár és Szolnok megye számára. Az előbbi két megye felett pedig soha semmilyen joghatósággal nem bírt a vajda. így azt mondhatjuk, hogy az 1320-as évek első feléig Szolnok megye inkább a nádor, mintsem a vajda joghatósága alá tartozott ebből a szempontból. A fordulat azonban nem sokkal később már bekövetkezett Szécsényi Tamás vajdasága (1321-1342) alatt. A fordulatban szerepet játszott az is, hogy Debreceni Dózsa 1322 végén meghalt, és a nádori méltóságot elnyerő Druget Fülöp kiterjesztette ugyan fennhatóságát Dózsa körzetére is, de uralmi súlypontja mindenképpen északabbra tolódott, a korábbi Amadé- tartomány területére.751 A nádori közgyűlések ezek után valóban „kikerülték" Szolnok megyét. Különösen szembetűnő ez Druget Vilmos nádorsága alatt, aki igen sok generalis congregatiot tartott, és szinte minden Szolnokkal szomszédos (nem erdélyi) megye számára celebrált ilyet, így a két Szolnok kihagyását nem tekinthetjük véletlennek.752 1342 után I. Lajos uralma alatt is igen sok nádori közgyűlést tartottak, de Szolnokot ezek sem érintették.753 Mindezzel egyidőben, 1333 áprilisában Szécsényi Tamás erdélyi vajda már Külső-Szolnok (de Zonuk exteriori) vármegyét utasította congregatio tartására a saját emberének színe előtt.7541334-ben és 1335-ben és 1337-ben ugyancsak vajdai parancsra tartottak közgyűlést.755 Szolnok megye (megyék) tehát politikai szempontból az 1320-as évek második felétől váltak teljesen vajdai joghatóságúvá. 749 Zsoldos: Debrecen 65. 750 Zsoldos: Debrecen 56-65. Lásd még az „I. Károly első nádorai - az »oligarchikus nádorság« öröksége" c. alfejezetet. 751 A Drugetek uralmi körzetére: Zsoldos: Drugetek és a hét vármegye; ill. „A Druget-nádorok" c. alfejezet. 752 Lásd Kruták Anita térképét: Kruták: Nádori congregatio 426-434. (különösen 434. old. 6. sz. térkép) 753 A Lajos-kori közgyűlések felsorolását lásd Gábor: Megyei intézmény 127-139.; Szolnok megyeieket: W. Kovács: Középszolnok és Kraszna 50-51. 754 EO II. 772. sz. (AOkl XVII. 175. sz.). Egy 1326-ra keltezett (AOkl X. 153. sz.) hasonló tárgyú oklevél valójában 1333-ban vagy 1334-ben kelt, lásd EO II. 773. sz. EO H. 813., 815-816. sz.; ill. EO II. 855-856., 859. sz.; ill. EO II. 934-936. sz. 755
