Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig” (A nádori intézmény vázlata a 12. század végétől 1343-ig)
ÍV! Az ország nádorától az „ország nádoráig 133 feladata később is a nádori oklevelek kibocsátása és a kúriai ügyintézés volt.655 Vilmosnak két ítélőmesterét ismerjük név szerint: az óbudai kúriában működött - kimutathatóan - 1338-ig Péter mester, aki már Druget Jánost is szolgálta ilyen minőségben.656 1340-től bukkan fel Mátyás mester, aki füzéri várnagy is volt egyben. Ez utóbbi tisztsége, továbbá az, hogy őt a nádor vizsolyi albírá- ja említette két alkalommal,657 valószínűvé teszi, hogy ő a vizsolyi kúriában tevékenykedett Izsép nádori albíró működése alatt. Mátyásnak a vizsolyi kúriához kötését tovább erősíti, hogy 1342-ben, amikor Vilmos már véglegesen felszámolta ezt a központját és leváltotta Izsépet, Mátyás mestert is csak volt protonotáriusként említette két ízben az egri káptalan.658 A korai, ingadozó terminológiára jellemző, hogy mindkettejüket egyszer nótáriusnak, máskor proto- notariusnak címezték, továbbá egyiküket sem nádori oklevelek említik, hanem különféle káptalani, konventi vagy éppen nádori albírói oklevelek, amelyekben magánszemélyként vagy peres félként bukkantak fel. Az tehát, hogy az óbudai kúria a nádor távollétében is működött és kibocsátott okleveleket, magával hozza azt a feltevést, hogy ez akkor is megtörténhetett, amikor nincs egyértelmű bizonyíték arra nézve, hogy Vilmos nádor éppen máshol tartózkodott, de valószínűsíthetjük azt. így például amikor azt látjuk, hogy 1335. február 17-én Budán keltezett oklevelet, február 23-án Vizsolyon, majd március 11-én a Zemplén megyei Terebesen,659 talán feltehetjük, hogy már előbb megérkezett Vizsolyba. És mivel május elején Nógrád és Hont megyék számára kezdett közgyűlést tartani, elképzelhető, hogy eleve ki sem mozdult onnan, és az összes budai oklevele660 távollétében került kiadásra. Ezen oklevelek az olyan szokásos rutineseteket tartalmazzák csak (hiteleshelyi tanúság kérése, nyugtatvány egy bírság megfizetéséről, perhalasztás), amelyek belefértek egy akkori ítélőmester hatáskörébe is. Ennél jóval biztosabb, hogy 1336 elején nem kell budai tartózkodással számolni. A nádori oklevelek kelethelyei ekkor a következőképpen alakulnak: január 27: Buda, február 9.: Sze- pesváralja, február 27-28.: Vizsoly, március 4., 11.: Vizsoly, március 20.: Buda, március 23.: Visegrád, április 6.: Vizsoly, április 16-17: Vizsoly, május 8.: Buda, május 10.: Vizsoly, június 2.: Buda.661 Bár az időpontok közötti távolság megengedi azt is, hogy Vilmos ide-oda utazgasson a feltüntetett helyszínek között (egyedül talán a május 8-10-i Buda-Vizsoly táv tűnik kicsit szűknek), de erősen valószínű, hogy az első és utolsó kivételével összes budai oklevél a távollétében kelt (és talán még azok is). Egyébként itt is felbukkan az a kettősség, hogy 655 Az ítélőmesterekre lásd „A nádori »iroda« belső munkatársai: jegyzők, ítélőmesterek" c. al- fejezetet. 656 AOkl XIX. 391. sz. (1335. júl. 7); AOkl XXI. 253-254. sz. (mindkettő 1337. máj. 8.); AOkl XXII. 357 sz. (1338. júl. 15.). Lásd még Engel: Archontológia 2-3. 657 1340. aug. 18.: AOkl XXIV. 494. sz., 1340. okt. 13.: AOkl XXIV. 595. sz. 658 1342. jún. 5-6.: AOkl XXVI. 292., 295. sz. 659 AOkl XIX. 79., 81., 100. sz. 660 Összesen hat ilyen oklevél maradt ránk: AOkl XIX. 154-155., 175-177, 220. sz. AOkl XX. 36., 47, 80., 82. 94., 107,126-127,139., 167,191-192., 231., 241., 265. sz. 661
