Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig” (A nádori intézmény vázlata a 12. század végétől 1343-ig)
124 Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 felbukkanása környékén történhetett. 1339 nyarán maga Vilmos is Vizsolyban tartózkodott éppen,612 és kezdetben csak néhány ügyet bízott Izsépre alkalmilag, mert az albíró több korai oklevelének intitulációja is kiemelte, hogy ő csak ennek az esetnek a nádor által állított bírája.613 A nádor augusztus végén otthagyta Vizsolyt, és nekiállt közgyűléseket tartani a környező megyék számára (augusztus 25-i kezdettel Újvár és Sáros megyékben, majd augusztus 31-től Gömör, szeptember 7-től Borsod és Torna, szeptember 18-tól Zemplén és Ung megyéknek).614 Ezek után október végére újra visszatért Vizsolyba és a Sze- pességbe.615 Mindezalatt Izsép mester is intézkedett a régió ügyeiben, továbbra is kiemelve, hogy a ráruházott nádori hatáskörénél fogva tette mindezt.616 Novembertől kezdve Izsép okleveleiben elmaradt a külön nádori legitimációra való hivatkozás, amely azt mutatja, hogy megszilárdult a helyzete. Vilmos ezek után egészen 1341 nyaráig fel sem kereste a családi birtok bírói központjaként szolgáló vizsolyi kúriát, főként Visegrádon tartózkodott. Az 1339 novemberétől 1340 decemberéig bezárólag terjedő bő egy évből Izsépnek 22 oklevelét ismerjük, amely (a forráspusztulással is számolva) igen aktív bírói tevékenységre utal.6171341-ben viszont - bár közvetett, elszórt adatokból úgy tűnik, hogy Izsép még hivatalában volt, az oklevéladás mértéke drasztikus csökkenésen ment keresztül. Már ennek sem tudjuk a biztos magyarázatát, mint ahogy annak sem, hogy mi volt az oka, hogy Vilmosnak pont ekkor jutott eszébe az, hogy egy ilyen aktív helyettest hagyjon hátra Vizsolyban, korábban miért nem. A válasz véleményünk szerint a nádori kúriák átrendeződésében keresendő, amelyről a következő alfejezetben lesz részletesen szó. Most csak annyit előleviszont azt feltételezzük, hogy Izsép bemutatott oklevele csak odáig terjedt, hogy elrendelte a káptalani intézkedést, és a szepesi káptalan levele külön került tartalmi átírásra, akkor nem világos, hogy az 1342. évi oklevél szövege ezt a káptalani oklevelet miért nem említette a bemutatott diplomák között. Mivel az ottani szöveg világosan csak Izsép albíró nyílt okleveléről beszélt, ezért valószínű, hogy az egészet ő írta át okt. 13 körül. Zsámboki Miklós 1342-ben azért nem írta át tartalmilag Izsép levelének záró részét, mert abban a perben, ami akkor előtte zajlott, főként a birtokbecslést végző szepesi káptalani oklevélben foglaltak számítottak lényegesnek, így mikor Izsép leveléből azt átírta, be is fejezték az ő oklevelének további ismertetését. 612 Vilmos vizsolyi tartózkodására lásd AOkl XXIII. 478., 510-512. sz. (1339. aug. 10., 1339. aug. 23. Ezek pont közrefogják Izsép első oklevelének aug. 19-i keltét). 613 1339. aug. 19.: „Magister Isep viceiudex magnifici viri domini Villermi Druget palatini et iudicis Comanorum, in eiusdem terminis et tenutis constitutus". 1339. szept. 29. „Nos magister Isyp viceiudex magnifici viri domini Villermi Druget palatini et iudicis Comanorum in tenutis eiusdem deputatus" Mindkét oklevél jelzete: DL 56894.1339. okt. 20.: „Nos magister Iseyp viceiudex magnifici viri domini Wyllermi Drugetter palatini et iudicis Comanorum, in eiusdem terminis et tenutis constitutus" DL 40814. 614 AOkl XXIII. 518., 525., 527-529., 540-541., 557-558., 567-568. sz. 615 AOkl XXIII. 646., 655., 676. sz. 616 AOkl XXIII. 643., 644. sz. 617 1339 novemberétől: AOkl XXIII. 678., 679., 694., 708., 715., 738. sz. AOkl XXIV. 92., 129., 227., 230., 293., 494., 517., 545., 567., 578-580., 595., 596., 610., 724. sz. Ezen kívül még egy 1341. febr. 28-án kiadott oklevelét említette Vilmos: AOkl XXV. 820. sz.
