Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig” (A nádori intézmény vázlata a 12. század végétől 1343-ig)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig 125 geznénk meg, hogy Vilmos ekkor már tudatosan készülhetett a saját központjának Visegrádra helyezésére, és az addig viszonylag sűrűn látogatott vizsolyi kúria háttérbe szorítására. Emellett azt már mások is megfigyelték, hogy Vilmos főként a páratlan években tartott tömeges közgyűléseket,618 így 1339-ben, Izsép kinevezésekor, már eleve tervezhette azt, hogy 1341-ig, amíg a közgyűlések amúgy is ide nem szólítják, már nem fog többé Vizsolyba visszatérni. Ez viszont indokolté tette akkor még egy helyettes hátrahagyását, hiszen nem szüntethette meg teljesen azt a vizsolyi kúriát, amely akkor már évtizedek óta a térség bírósági központja volt. Ezért hosszabb kihagyás után ismét kinevezett ide egy albírót, így „kísérletezett" a Druget-tartomány igazgatásával. A jelek szerint nem volt megelégedve ezzel a módszerrel sem, mert 1341-től kezdve már az összes tartományi ügyét ő intézte Visegrádról (vagy Nagymarosról). Izsép működését már hivatalos leváltása előtt is visszafogta, csak ez lehet az egyetlen magyarázat arra, hogy 1340 decemberéig majdnemhogy „tömeges" oklevélkibocsátásáról beszélhetünk, ám 1341 folyamán már egyetlen oklevele sem ismert, holott 1341 őszéig még biztosan hivatalában volt - pusztán forráspusztulással nem magyarázhatunk egy ilyen hirtelen váltást. Valószínű, hogy sokaknak (talán magának Vilmos nádornak is) sértette az érdekét egy ilyen „túl aktív" nádorhelyettes. 6. A nádori kúria Visegrádra költözése Az itt vizsgált korszak végpontjául azt az eseményt választottuk, amelynek eredményeképpen a nádori ítélőszék a királyi udvarba, Visegrádra költözött, és így tulajdonképpen a nádori bíróság egy lett az udvari bíróságok közül - legalábbis ami a helyszínt illeti. Az esemény időpontját Hajnik Imre a következőképpen határozta meg nagyszabású jogtörténeti művében: „Nagy Lajos mindjárt uralkodása kezdetén a nádori bíróságot a királyi kúriába ismét beillesztette. A nádornak ezóta nincs többé külön kúriája, hanem ő a királyi kúriának csak egyik bírája." Mindehhez lábjegyzetben még azt is hozzáfűzte, hogy ,,[a]z utolsó nádor, kinek külön kúriája volt, Drugeth Vilmos Károly király uralkodása végén."619 Hajnik tehát Lajos uralkodásának elejére tette mindezt, vélhetően arra utalva, hogy a változás Zsámboki Miklós 1342 szeptemberétől kezdődő nádorságától mutatható ki. Hajnik közelebbről nem igazolta ezen állítását, amely már a kérdéssel részletesen foglalkozó Nyers Lajosnak is feltűnt. O az alnádorokra alapozva próbálta megállapítani az önálló nádori kúria megszűntének az időpontját. Szerinte ugyanis a „két alnádor közül... az egyik állandóan a nádor vidéki székhelyén tartózkodott. Drugeth Vilmos alatt a nádor vidéki kúriája Vizsolyon állandósult. Az itt lévő alnádor működését a nevében kiadott oklevelek bizonyítják. Viszont, amikor megszakadnak a vidé618 Nyers: Nádor működése 56.; Kruták: Nádori congregatio 433. 619 Hajnik: Bírósági szervezet 22. (7. jz.) 1 r
