Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)

IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig” (A nádori intézmény vázlata a 12. század végétől 1343-ig)

IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig"

119

Perényi Miklós is.578 Vilmos emellett bírói értelemben is igazgatni kezdte a tartományát. A Károly által ráruházott „öt megyében a király által kiküldött általános bíró" (iudex generalis in quinque comitatibus per dominum regem deputatus)579 tisztsége folytán már 1328 tavaszán generalis congregatiokat tartott a terület számára.580 (Vilmos egyébként később is tartott gyűléseket ezen megyéknek, amikor János nádort már beiktatták.)581 Vilmos ezen kívül - ha a ránk maradt oklevelek tanúsága szerint nem is olyan nagy intenzitással, mint Fülöp - egyéb bírói és igazgatási teendőket is ellátott.582 így amikor apja, János 1328 őszén sorba megkapta Károlytól a különböző tisztségeket (óbudai várnagyság, ungi ispánság,583 majd maga a nádori tiszt), a fia már alaposan berendezkedett a tartományában. Apja székhelyéül Óbudát jelölte ki Károly. Bár a motivációk lényegében ismeretlenek, igen valószínűnek kell tartanunk, hogy ezt a felosztást maga a király találta ki, ezért is adta az óbudai várnagyságot Jánosnak, és ezért tette a tartomány örökösévé a fiát az apa helyett.

Az, hogy hosszú idő után János volt az első olyan nádor, aki hivatalosan nem kötődött a családi birtokaihoz, a nádori „hatósugár" jelentős kibővülését hozta magával. 1329 tavaszától ismertek az első nádori kiadványai, ekkor Óbudáról elindult és közgyűlést tartott Somogy és Baranya megyében. Augusztusban a fia megyéit járta végig, előbb Abaúj, Borsod és Gömör, majd Zemplén és Ung megyéknek celebrált congregatiot. Szeptemberben Szabolcs megye következett, és valószínűleg egy Arad megyei gyűlés emlékét takarhatta az az oklevele, amely 1329. október 6-án Aradon kelt egy átlagosnak tűnő birtokügyben. Egy későbbi levele egy Nógrád megyei gyűlést is említett.584 Feltételezhetjük, hogy Bereg és Ugocsa megyék számára is tartott közgyűlést ekkor, de az is lehet, hogy mindez - más megyékkel együtt - már 1330 legelején volt.585

578 A tartományi birtokok számbavételére, birtokbavételére és a vizsgálatokra utaló oklevelek: AOkl XI. 411. sz.; AOkl XII. 45-46., 67,126-127, 218., 421., 424. sz.

579 DL 57104. (AOkl XII. 115. sz.)

580 AOkl XII. 115-118., 157. sz. Hogy Vilmos fennhatósága mely megyékre terjedt ki, lásd Zsoldos: Drugetek és a hét vármegye.

581 Lásd erről Zsoldos: Drugetek és a hét vármegye.

582 AOkl XI. 369., 509., 583. sz.; AOkl XII. 337, 365.

583 AOkl XII. 442. (1328. okt. 9.)

584 A források felsorolását lásd Zsoldos: Nádor és helyettese 531. Talán - miként Zsoldos Attila vélte - ezen Arad megyei gyűlésre utal az az 1331. máj. 1-jén kelt levele is (AOkl XV. 167. sz.), amelynek ügyét egy korábbi aradi generalis congregatioról tette át Óbudára a színe elé (Zsoldos: Nádor és helyettese 531.35. jz.). Tegyük hozzá: az, hogy a per közgyűlés utáni következő állomása 1331 tavaszára esett, elvileg egy 1330. esetleg 1331. évi aradi közgyűlést is feltételezhetne, bár ezekről konkrét adat nem maradt fent.

585 János egy 1330. március 26-án (az oklevél datálására lásd az Anjou-kori Oklevéltár megjegyzését a regeszta után: AOkl XIV. 171. sz.) kelt levelében az Újvár, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung, Bereg és Ugocsa megyék számára tartott közgyűlésen (in congregatione nostra comitatibus Wyuar, Gumer, Borsod, Zernien, Hung, Bereg et Vgocha celebrata - DL 2596.) kiszabott bírságok behajtásáról beszélt. Mivel Bereg és Ugocsa megyéken kívül az összes többi megye congregatioja azonosítható az előző évből, feltehetjük, hogy az előző ősszel kiszabott bírságokat hajtatta be 1330 tavaszán. Tegyük hozzá: elvileg az is lehetséges, hogy még 1330 janu-