Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig” (A nádori intézmény vázlata a 12. század végétől 1343-ig)
120 Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 Egy 1330 februári oklevél egy Pest megyei közgyűlésről szól, és 1331-ben Zala, Veszprém és Sopron megyéknek tartott ilyet.586 A közgyűléseken nem csak az számított újdonságnak, hogy (először a nádori intézmény fennállása során!) Kelet-Magyarországtól kezdve Nyugat-Magyarországig több régiót is lefedtek, hanem János egy másik téren is szakított a korábbi hagyományokkal. A közgyűlés addig az adott megye vagy megyék (esetleg régió) ügyeinek a fóruma volt. János idején többször is előfordult, hogy egy megyei gyűlésen nem az oda eső kérdésekben is ítélkezett. Már 1329-ből találunk erre példát. Az Aradon (in Orod) kelt oklevele (amely esetleg egy aradi közgyűlésre utalhat) egy olyan idézésről szól, amelynek a helynevei (Szalócháza, Mellété, Mala) mind Gömör megyére mutatnak.587 Az 1331. évi oklevele, amely konkrétan egy Arad városa mellett tartott közgyűlésről számolt be (in congregatione nostra generali apud duitatem Arad celebrata),588 a Zemplén megyei Ompod és Bodrogszerdahely birtokok közti határvitát rendezte a leleszi konvent közbenjárásával.589 Ez esetben azt is feltehetnénk, hogy ez az aradi gyűlés valójában az Ung megyei Arad településen590 volt, hiszen az oklevél nem nevezte meg a megyé(ke)t, csak a helyszínt. Mivel már 1329-ben is Zemplén megyével párosán tartott János közgyűlést Ung megyének, így az megmagyarázná, hogy mit keresne egy Aradon rendezett congregation egy zempléni birtokvita. Ez esetben az 1331-es oklevél egy ismeretlen Zemplén-Ung megyei közgyűlésről szólna. A feltételezést azonban gyengíti, hogy a szöveg „apud civitatem Arad"-ról beszél, míg az Ung megyei településről nem tudjuk, hogy város lett volna, így ez mindenképpen az Arad megyei településre utal. Az oklevél szövegét sajnos csak Fejér György hiányokkal tarkított kiadása tartotta fenn,591 az eredeti elveszett, így teljes biztonsággal nem tudhatjuk, hogy mi állt ott eredetileg. Ám az 1330-ban Pestnek tartott közgyűlés esete segíthet dönteni. Több Gömör megyei birtokot érintő vita kapcsán a felek - János saját korábbi oklevele értelmében - a Pest városában, a megye nemesei számára tartott február 26-i közgyűlésen jelentek meg.592 János tehát nem a kúrájába való megjelenést írt elő a feleknek (mint ez pl. Fü- löp esetében szokott volt), hanem egy megyei generalis congregatiora rendelte be őket maga elé. Feltehetjük, hogy az Arad megyei közgyűlések?) esetében is ez történt: a gömöri és zempléni vitáknál egy közgyűlésen felmerülő pert nem a kúriájába, hanem egy másik közgyűlésre halasztott. árja-márciusa között tartotta ezeket, hiszen 1330. febr. 26-án Pest megyében rendezett közgyűlést, ahol egy Gömör megyei elhalasztott pert is elővettek (lásd alább) - ami feltételezhet egy nem sokkal korábbi Gömör megyei congregatiot. 586 Zsoldos: Nádor és helyettese 531. 587 AOkl XIII. 545. vö. 566. sz. A helynevek: ÁMTF II. 524., 526., 549. 588 CD VIII/5.201. 589 AOkl XV. 167. sz. 590 Csánki 1.388. 591 CD VIII/5. 200-204. AO II. 474. (AOkl XIV. 104., 107. sz.) 592
