Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig” (A nádori intézmény vázlata a 12. század végétől 1343-ig)
112 Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 hatalmat (Pest megye felett alnádora révén). A megyék - köztük Esztergom megye is - Zsoldos szerint a honorjához tartoztak.534 Ezen kívül úgy tűnik, hogy Domonkos sokat tartózkodott Károly környezetében. A király több adománylevele említi tanácsát vagy jelenlétét olyan kontextusban, hogy azt biztosan nem lehet puszta formulának betudni.535 Ezen kívül egyetlen ismert oklevele (amely nem hivatali jellegű, hanem a Gömör és Borsod megyei birtokainak eladásáról szólt) 1320. február 1-jén Temesvárod: kelt, Károly székhelyén, ahol ekkor a király is jelen volt.536 Ez talán nem sok adat, de figyelembe kell venni azt is, hogy egyetlen olyan forrásunk sincs, amiből biztosan következne, hogy Domonkos nem a király kíséretében tartózkodott, míg a korábbi és későbbi nádortársairól mindig találni ilyen adatokat. Mindezek fényében nem véletlen, hogy nem maradt ránk egyetlen ítéletlevele sem (holott a Fejér-Esztergom-Pest régió az ország központi területe volt, és elég sok forrással rendelkezünk e vidékről). Vélhetően Károly udvarának egyik stabil szereplője volt, és alig tartózkodott megyéiben, amely inkább csak hatalmi tényezőként és jövedelemforrásul szolgált a számára. Domonkos ezzel kivételnek mondható a kor nádorai között, mert az őt követő rövid üresedés után kinevezett Debreceni Dózsa még mindig Borsa Kopasz és a többiek hivatali stílusát folytatta. Károly egyébként nem sietett az új nádor kinevezésével, hiszen 1321. január 13-án Domonkos már biztosan nem élt (utoljára 1320 augusztusában említik), legalábbis ez következik abból, hogy a megyéiben kiküldött bírók jártak el.537 Ennek ellenére következő ismert utódját, Dózsát, az addigi erdélyi vajdát csak 1321 legvégén nevezte ki e posztra.538 Dózsa uralmi körzete részben a már legyőzött Borsa Kopasz megyéit fedte le. E terület felett már eddig is volt befolyása, mint király által kirendelt bírónak, ami lényegében nádori jellegű jogkört (és ispáni címet) jelentett Szabolcs, Szatmár, Bihar, Kraszna és Szolnok (Külső-Szolnok) megyék felett. Nádorként is ugyanebben a régióban maradt. Az életét elsőként feldolgozó Komáromy András még furcsaságként említette, hogy szinte állandóan Debrecenben székelt, és alig mozdult ki onnan,539 de a 534 Zsoldos: Domokos nádor megyéi. Esztergom megye a korabeli források szerint mindvégig az esztergomi érsek alá tartozott, Zsoldos Attila szerint a megye katonai védelme miatt adta át Károly a nádornak, de a látszat kedvéért az érseket továbbra is a megye örökös ispánjaként tüntették fel. Ha így is volt, legkésőbb Druget Vilmos már biztosan nem gyakorolt fennhatóságot Esztergom megye felett, mert a nádori közgyűlései sorozatából csak a környező megyékben állt meg, és ezt a vármegyét mindig kihagyta. Esztergom megye „fehér foltként" kezelését nem magyarázhatjuk mással, mint hogy az érsek megyéjében a nádor nem tarthatott közgyűlést. 535 AOkl IV. 143. (1315. aug. 12.), 604. sz. (1317. okt. 23.); AOkl V. 884. sz. (1320. aug. 27.) 536 AOkl V. 689. sz. vö. 692. sz. 537 Zsoldos: Domokos nádor megyéi 48., 50. 538 Dózsa kinevezésének időpontja és politikai körülményei szintén zavarosak, és többféle rekonstrukciót is megengednek. A kérdéssel legutóbb foglalkozó Zsoldos Attila és Bárány Attila egyarán 1321 végére tette az időpontot, és idézik a korábbi, helynként eltérő álláspontot közvetítő szakirodalmat is: Bárány: Debreceni Dózsa 108-110.; Zsoldos: Debrecen 54. 53. jz. 539 Komáromy: Dózsa nádor 67-68.
