Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig” (A nádori intézmény vázlata a 12. század végétől 1343-ig)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig 113 korszak gyakorlatának fényében éppen ez tekinthető tipikusnak. Nádorsága jellemzőit összefoglaló Zsoldos Attila megállapítása szerint is csak a felsorolt néhány megye ügyeivel foglalkozott személyesen.540 Ezen kívül Dózsa esetében bizonyítható elsőként az a Druget Vilmos nádorságától már általánosnak mondható jelenség, hogy már a nádor távollétében is adtak ki okleveleket az ő nevében. Azt tapasztaljuk ugyanis, hogy 1322. május 21-én és 22-én is kelt Debrecenben egy-egy nádori oklevél.541 Ezzel párhuzamosan, május 22-én a közgyűlései szokásos helyszínén, Kállósemjénben nyitotta meg a congregatio)át Szatmár, Szabolcs, Szolnok és Kraszna megyék számára. A közgyűlésen május 24-én és 25-én további okleveleket is kiadott.542 Az oklevelek kivétel nélkül eredetiben maradtak ránk (igaz, a két debreceni oklevél a Vay család anyagában, amely azóta megsemmisült, csak fényképeit ismerjük), a keltezések elírása tehát nem valószínű. Kállósemjén és Debrecen között kb. 55-60 km a távolság, így az sem valószínű, hogy a nádor ide-oda mozgott volna a helyszínek között, tehát valahol biztosan nem ő volt jelen. Ugyanezzel az esettel találkozunk néhány héttel később: június 6-án szintén Kállósemjénben nyitotta meg a közgyűlését (ezúttal Bihar, Szabolcs és Szatmár megyéket sorolva fel), és az egyik ügyben 7-én adott ki oklevelet ottani kelettel.543 Ezzel párhuzamosan június 6-án, majd 9-én is kelt egy-egy nádori oklevél Debrecenben is.544 Ezek után jogos kérdés, hogy melyik helyszínen tartózkodott személyesen a nádor? Ha analógiákat keresve előretekintünk az időben, akkor a szakirodalom régi megállapítása, hogy a 14. század második felétől, végétől a nádori közgyűléseket nem személyesen a hivatalviselő celebrálta, hanem annak helyettese.545 Ám ha nem ennyire tekintünk előre, csak az 1330-40-es évekig, akkor éppen az ellenkezőjét tapasztaljuk: Druget Vilmos hivatalviselése (1334-1342) idején az volt a tendencia, hogy ő a közgyűléseken volt jelen személyesen, és a nádori kúriában addig a személyzete folytatta a működést. Mindennek (egyebek mellett) az az egyik bizonyítéka, hogy amíg a közgyűlésein a személyes használatú nádori nagypecsétet vagy gyűrűspecsétet használták, addig ezen párhuzamos időpontokban Vilmos óbudai kúriája sosem azzal, hanem egy középpecséttel hitelesített.546 Analógia tehát mindkét változatra akad, ám Dózsa esetében sajnos nem olyan könnyű megállapítani a pecsételési módokat a párhuzamos oklevéladás esetében. Ám az bizonyos, hogy a Dózsa nagypecsétjének tekinthető, 540 Zsoldos: Debrecen 65-66. 541 AOkl VI. 579., 582. sz. 542 AOkl VI. 581., 587-588. sz. 543 AOkl VI. 620. sz. 544 AOkl VI. 617., 623. sz. 545 Legutóbb Lackfi István nádorsága idejéből (1387-1392) C. Tóth Norbert hozott erre konkrét példákat: C. Tóth: Nádori hivatal 96-97. A nádor személyes jelenlétének a hiányát taglaló szakirodalmat szintén idézi: C. Tóth: Nádori hivatal 88. 18. jz. 546 Lásd erről „A nádori kúria Visegrádra költözése" c. alfejezetet.
