C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)
Tanulmányok - 4. A pozsonyi ügy menete és ismertetése
........................ ..... — . ----------1_____L 4. A pozsonyi ügy menete és ismertetése A pozsonyi ügy tárgya szerint egyházfegyelmi és jövedelemvita volt. A viszály Jubar János prépost halála, 1421. július 26.1 után, a Zsigmond király kegyeltjeként a javadalmat elnyerő új prépost, Sóvári Sós László színrelépésével kezdődött, aki a jelek szerint új alapokra kívánta helyezni a prépost és a káptalan tagjainak viszonyát. A jogvita a testület által különböző jogcímeken szedett bevételek újraelosztásának prépost általi megváltoztatása miatt alakult ki, amely természetesen nem nyerte el a kanonokok maradéktalan tetszését. Emellett járulékosan egyházfegyelmi kérdések is terítékre kerültek. A vádpontokban foglalt események időköre 1421-1424 közötti történéseket ölel fel, tehát László prépostnak a tisztségbe kerülése óta gyűjtögették a kanonokok sérelmeiket. Noha elvileg az ügy kipattanásában közrejátszhatott a káptalannak Pozsony városával folytatott, bizonyos káptalani házak miatt folyamatban lévő pere is (ez a préposttal való pereskedés lezárulta után is tovább tartott),2 de mivel erre egyáltalán semmi utalás sincs a per fennmaradt forrásai között — pedig a káptalan tagjai a prépostot akár azzal is vádolhatták volna, hogy érdekeiket nem képviseli megfelelően vagy elég hatékonyan —, nem ez lehetett a pereskedés oka. A vádpontok alapján inkább az a benyomásunk, hogy a kanonokok számára az utolsó csepp a pohárban László prépost évek óta ismétlődő túlkapásain túl a testületben valószínűleg ellenzékét alkotó kanonokok3 elleni személyes támadása volt. Erre 1423 decemberében vagy 1424 elején került sor; februárban a prépost Fülöp kanonokot erőszakkal be is börtönözte.4 Ekkor már tapintható lehetett a feszültség, és a prépost számíthatott is arra, hogy előbb- utóbb fellépnek ellene. Ezért azzal igyekezett megelőzni kanonokjait, hogy a király előtt préposti jogai és szabadságai csorbulása miatt bepanaszolta őket.5 A káptalan erre léphetett. 1 ZsO VIII. 822. sz. 2 Az előző prépost, Jubar János és a pozsonyi káptalan még 1417-ben indított pert Pozsony városa ellen a borkimérési szabadságaik megsértése, járadékok fizetése és zaklatásaik miatt. ZsO VI. 448. = uo. 752. sz. (DF 228179.) de a per végét nem ismerjük, és egyelőre nem tudjuk, hogy a házak után járó cenzus ügye, amelyre Sós László a 3. sz. oklevélben 1423-ban céloz: 252/1-2. külön ügy-e. (Az Oklevéltár okleveleire, ha az oklevél száma nem lényeges, oldal- szám/sorszám formában hivatkozunk.) 3 Tudjuk az egyik oklevél megjegyzéséből, hogy Jakab mester őrkanonok a prépost „kapitális ellensége" volt. Oklevéltár 264/34-35. 4 Lásd a 10. sz. oklevelet, 281/32-33., 40-42. (az aquileiai pátriárka említése az eseményeket 1423 decemberére vagy 1424 legelejére keltezi), 282/1-5. („anno de presenti mensis Februarii"). 5 Ennek részleteit nem ismerjük; ténye a 10. sz. oklevélben foglalt káptalani keresetből (3. vádpont, lásd alább) derül ki. T
