C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)
Tanulmányok - 3. A szentszéki peres eljárás részei és menete általában
88 Tanulmányok vastagított szedéssel jeleztük), amelyek azután a világi bírósági gyakorlat oktá- vái is lesznek: vízkereszt, Szent György, Szent Jakab és Szent Mihály napjának nyolcadai. A vizsgált anyagban a leggyakoribb majdnem „holtversenyben" a vízkereszti (26 esetben), illetve a Mihály-napi nyolcad (25 esetben), majd valamivel lemaradva a György-napi (21 eset) és a nyári Jakab-napi (15 eset) nyolcad. Mihály- és Jakab-nap nyolcadainak jelentőségét erősítheti, hogy az előbbihez kapcsolódhat a Mindenszentek, utóbbihoz a Keresztelő Szent János- vagyis Szent Iván-napi nyolcad, ezeket 14, illetve 11 esetben említették. A tizenötöd napok száma a nyolcadokéhoz képest csekély, de Jakab-nap és Mindenszentek kivételével az eddig említett ünnepek mindegyikénél megfigyelhető. A táblázat többi tétele három csoportba sorolható. Jól elkülöníthető néhány kisebb jelentőségű, de a száz év folyamán többé-kevésbé végig előforduló, általában a négy nagyobb nyolcad közé vagy egyikük „környékére" eső nyolcad (Szent András, Gyertyaszentelő, Nagyboldogasszony, Kisasszony, Szent Márton), ezek egy része ráadásul mozgó ünnep (hamvazószerda, böjtközép, húsvét, pünkösd). A többi ünnep nyolcadának említése ellenben szórványos: részben egyedi esetekre gyanakodhatunk (mint például Szent István király, Szent Borbála, Szent Erzsébet, Eketiltó Boldogasszony vagy karácsony nyolcada esetében), vagy olyan mozgó ünnepek nyolcadai ezek, amelyek nem rendszeresen szerepelnek a bírósági keltezések között (áldozócsütörtök, úrnapja). Újév nyolcada pedig csak a XIV. század végéig szerepel: a XV. század közepére gyakorlatilag kikopik a keletmeghatározások közül, mivel helyét a vízkereszti nyolcad vehette át. Végül a harmadik csoportot azok a tizenötödök jelentik, amelyek egyszer-egyszer fordulnak elő, úgy, hogy az ünnepek kapcsolódó nyolcadáról nincs adatunk. Ezekben az esetekben inkább azt feltételezhetjük, hogy mivel ezek a tizenötöd napok időben valamely másik ünnepre magára vagy annak nyolcadához estek közel, valójában inkább ahhoz számítandók. (Szent Imre ünnepének 15. napja, november 19. például Szent Erzsébet ünnepével azonos, amely egyúttal Szent Márton nyolcadát — november 18. — követő nap, tehát a Márton-napi nyolcad második napját jelenti.) A nyolcadokon és a tizenötödökön, illetve ezek adott napjain kívül természetesen vannak olyan esetek is, amikor az oklevélben egy adott hétköznapot jelölnek meg.158 Azonban elsőre zavaró módon előfordulnak ezek között olyan 158 Pl. uo. 1400. sz. (az oklevélben említett tanúvallatás 1376-ban feria sexta proxima ante Omnium Sanctorum történt a helyszínen), 1493. sz. (az idézés ad feriam quartam proximam ante dominicam Ramispalmarum, tehát 1413. ápr. 12-re történik, ZsO IV. 381. sz.), 1997. sz. (a per 1414. „XI. mensis április" indul, ez húsvét utáni szerda, elvileg ünnep lenne). A tanúkihallgatás után a felek ügyvédjei kifogásokat tesznek a tanúkkal kapcsolatban aug. 18-án (szombat), ennek orvoslására és a végső ítélethozatalra Mihály-nap nyolcadát (ad octavam diem, ez szombat) tűzte ki Vicedomini helynök, ZsO IV. 2539. sz.), 2052. sz. (a per tárgyalása in vigilia festi Sancti Nicolai confessoris kezdődött, 1415. dec. 5. ZsO V. 1303. sz., Bónisnál tévesen 1416. év alatt), 2274. sz. (a tanúvallomásra az oklevél kiállításának napján, Oculi vasárnap előtti pénteken került sor), 2370. sz. (az oklevél keltétől, Mihály nap utáni szombattól, 1433. okt. 3. utáni 15. napra, okt. 17., szombatra szól az idézés), 2518. sz. (a tárgyalás feria secunda ante festum Beati Martini confessoris, 1439. nov. 9-én zajlott), 2664. sz. (1450-ben feria quarta post dominicam Iudica zajlott a
