C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)
Tanulmányok - 3. A szentszéki peres eljárás részei és menete általában
1 L-L A szentszéki peres eljárás részei és menete általában 89 időpont-megjelölések is, amikor teljesen egyértelmű, hogy egy cselekmény ünnep- vagy vasárnapra esett. A bírósági cselekményeknek ünnepre való „lokalizálása" két dolgot jelenthet. Egyrészt, hogy a bíróság ténylegesen nem ezen a napon, hanem az ezt követő hétköznapon ülésezett.159 1449-ben a pécsi hely- nök egyik okleveléből ez egyértelműen ki is derül: a helynök meghagyja, hogy az alperes „bizonyítson előttünk Szent György nyolcadik napján, ha az törvényszéki nap és mi vagy megbízottunk bírói székében ül, máskülönben a rákövetkező ülésnapon, amikor mi vagy megbízottunk törvényt lát."160 Ugyanakkor igenis vannak olyan ünnepnapok a magyarországi szentszéki gyakorlatban, amikor bírósági cselekmény is folyhatott.161 A Bónis alapján kiragadott néhány példa azt mutatja, hogy ezek olyan esetek, amikor a cselekmény (tanúkihallgatás, becslés) nem a bíróság színe előtt zajlik, ezért történhet ünnepnapon. Az esketés vasárnapra időzítése elvileg a kánonjog szerint nem megengedett, pedig az eskü szükséges volt a tanúvallomások hiteléhez. Hogy a tanúkihallgatást mégis vasárnapon tartják, talán úgy magyarázható, hogy az esküt nem aznap vették ki a tanúktól. Vagy esetleg ha mégis, akkor vagy nem törődtek a kánonjogi előírásokkal, vagy megengedőleg értelmezték azokat, nem akarván a tanúkihallgatás lefolytatását még jobban megbonyolítani. (A kérdést érdemes volna külön is megvizsgálni.) A vizsgált anyag egyes tételei alapján az egyes szentszékek ülésezési gyakorlatára is következtethetünk. Lássunk egy XIV. századi példát! 1377-ben a szepesi prépost helynöke Máté apostol ünnepe előtti pénteken (1377. szeptember 18.) ült bírói széket egy birtok leánynegyede ügyében. Az alperes a válaszadásra 15 napot, tehát Remig-nap utáni pénteket kapta (október 2.), ekkor újabb 15. napra, Lukács-nap előtti péntekre (október 16.) halasztottak. Ezen az alperes tanúk előállítására újabb 15 napot, azaz Mindenszentek előtti pénteket (október 30.) kapta. Az újabb határnapon az alperes távolmaradt, megbírságolták, és idézték 15 nappal későbbre, Márton-nap utáni péntekre (november tárgyalás és ad diem sabathi ante dominicam Ramis palmarum történik a halasztás; a jelzet helyesen: DL 97223.). 159 Pl. uo. 2366-2367. sz. (az oklevél keltétől, Keresztelő Szent János fővételét követő hétfő, 1433. aug. 31. számított 15. napra idéznek, ez 1433. szept. 14. azaz Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe, de a következő nap, szept. 15. viszont Kisasszony nyolcada), 2373. sz. (a tárgyalás kitűzött időpontja a 11 ezer szűz ünnepének 15. napja, 1433. nov. 4., majd az oklevél keltét követő 8. napra halasztanak, ez viszont vasárnapra esne, nov. 15-re). 160 DL 14227. „probaret coram nobis in octavo die festi Beati Georgii item venturi, si iuridica foret et nos vel nostrum surrogandum pro tribunali sedere contingeret, alioquin die immediate sequenti et iuridica, quo nos vel nostrum surrogandum ad videnda iura sedere contingeret." (Bónisnál 2647. sz., a regeszta ezt a szövegrészt nem tartalmazza.) 161 Pl. uo. 1925. sz. (a kihelyezett tanúbizonyításra jún. 5-én, Szentháromság vasárnapját követő 8. napon, amely szintén vasárnap, kerüljön sor), 2291. sz. (a tanúvallatásra 1428. Kisasszony napja előtti vasárnapot tűzik ki), 2481. sz. (a vizsgálatot a helyszínen aug. 24-én, Bertalan-na- pon tartsák, és ennek 6. napján jelentsenek), 2611. sz. (fogott bírói ítélet ápr. 13-án,feria quinta proxima post festum Pasce lesz; elvileg ez bírósági ülésszünet), 2668. sz. (Keresztelő Szent János születésének ünnepén és további napokon történjék a becslés, és ennek oktávájára kell jelenteni), stb. T
