C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)
Tanulmányok - 3. A szentszéki peres eljárás részei és menete általában
78 Tanulmányok tehát kérték a bírót az ítélethozatalra. A perbezárás után új bizonyítékokat már nem fogadtak el (kivéve házassági, egyházfegyelmi és büntetőügyekben, illetve utólagos bizonyíték felbukkanásakor).87 A perbezárás aktusához kötődött a jegyző részéről a periratok becsomózása (inrotulatio), majd a jegyzőkönyvnek a bíróság tagjai közötti köröztetése.88 3.3. Az ítélet kihirdetése és végrehajtása Az eljárást bírósági ítélet zárta le. Erre a végtárgyaláson (peractio causae) került sor: a kitűzött napon a teljes peraktát felolvasták, ezután következett az ítélet- hozatal, amelyben a bíró mint a bíróság elnöke szavazásra bocsátotta az ügyet az ülnökök, bírótársak között, akik szavazattöbbséggel döntöttek.89 A bíróság ítélete leggyakrabban a perben kihallgatott tanúk előadására épült.90 A döntés vonatkozhatott az ügy egy lényegi elemére vagy az egész ügyre.91 Az ítéletek közé szokás számítani az ún. közbenszóló ítéletet ( sententia interlocutoria), de ezek legtöbbje valójában — a magyar világi bíróságokon zajló ügyekhez hasonlóan92 — csupán közbenső bírói intézkedés, azaz az eljárás szabályos vezetéséhez szükséges — például a per halasztásáról szóló határozat —, kisebb részben pedig a főkérdés eldöntésének előfeltételét jelentő mellékkérdés(eke)t dönti el.93 A közbenszóló ítéletet a bíróság megváltoztathatta.94 Az ügydöntő, azaz a per tárgyát eldöntő határozatot végső ítéletnek, rövidebben végítéletnek (sententia diffinitiva/definitiva) nevezzük.95 A végítéletről kiállított irat tartalmazta a kereset alapján az ügy összefoglalását, a bizonyítás ismertetését, a bíróság által a bizonyítékokról alkotott véle87 Speculum I. 754-761. (II. 2. De renuntiatione et conclusione) és 766-767. (II. 2. De petitione sententiae et eius cautela); Khlósz: Praxis 50-51. (tit. III. nr. 16.); Gózony: Egyházi törvénykezés 207-208.; Kazaly: Egyházjogtan 650.; Surányi: Rendtartás 130-131. 88 Surányi: Rendtartás 131. 89 Speculum I. 779-784. (II. 3. De sententia et de his, quae ipsam sequuntur, §3-5.); Surányi: Rendtartás 131-132. Az ítélet feltételei: illetékes bíróság, 5 ülnökkel hozzák, a szavazás az ülnökök között szabályos legyen. Bőzinger: Egyházi törvénykezés 169. is az ítélet szótöbbséggel való meghozatalának szükségességét említi. 90 Balogh: Középkori bajor 273. 91 Khlósz: Praxis 75-78. (tit. III. 30-32.); Szuromi: Bíráskodás 161.; Kazaly: Egyházjogtan 651- 653.; Gózony: Egyházi törvénykezés 208. Előbbi neve a közbenszóló ítélet. 92 Hajnik: Bírósági szervezet 387-388. 93 Utóbbit Surányi: Rendtartás 85. sententia interlocutoria vim definitivae habens formában nevezi meg. (Ugyanezt Khlósz: Praxis 76. mixta jelzővel illeti.) Lásd még Speculum I. 776. (II. 3. De sententia et de his, quae ipsam sequuntur, §2,1-2.). A perdöntő ítéletig nem szükséges külön közbenszóló ítéletek meghozatala, a mellékes kérdések a végítéletben is eldönhetők. Erdő: Egyházjog 761. (3046-3047. bek.) - iratminták magyarul: Gózony: Egyházi törvénykezés 316-320. 94 Const, conc. Lat. IV., can. 36. (p. 79.) 95 Speculum I. 776-777. (I. 3. De sententia et de his, quae ipsam sequuntur, §2,3.); Surányi: Rendtartás 85.
