C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)

Tanulmányok - 1. A magyarországi középkori egyházi (szentszéki) bíróságokról

32 Tanulmányok 1.4.3. A bíróság tagjai - a bírótársak és jegyzők feladatai A szentszék pecséthasználatának és a vikáriushelyettes feladatainak tisztázá­sa után lássuk, kik voltak az esztergomi helynöki bíróság tagjai. A források meglehetősen szűkszavúak. A vikáriuson kívül a függőpecsétes oklevelek egy részének végén olyan személyekről olvasunk, akik az ítélkezéskor jelen voltak. Mivel arra nincsen adatunk, hogy a listákban szereplőknek ponto­san milyen feladatuk volt, így jobb híján — a fentebb, az 1.2 részben írtaknak megfelelően130 — bírótársaknak nevezzük őket. Alaposabban megvizsgálva a méltóságsoros oklevelek csoportját, ezeket a többi függőpecsétes oklevéltől az is megkülönbözteti, hogy kivétel nélkül mindegyiken találunk közjegyzői záradékot.131 A bírótársak száma esetről-esetre eltér, jóllehet megfigyelhető, hogy a kánonjogban képzettek rendszerint szerepelnek.132 Azonban őnáluk is többször, egy kivételével az összes említett oklevélben találkozunk András főesperessel mint bírótárssal.133 Itt lelhetünk tehát rá annak magyarázatára, miért őt jelölte Vicedomini helyettesének konstanzi távolléte idejére. Az adatok alapján úgy tűnik, András állandó tagja volt a vikáriusi bíróságnak, amely — természetesen — nem csupán egy-egy per végső ítéletének kihirdetésekor ült össze.134 Kiemelt szerepét két további adat is alátámasztja. Egyfelől 1416-ban a vikárius őt küldte ki delegált bíróként a tihanyi apát és a veszprémi káptalan tizedvitájában vizsgálódni és ítéletet hozni.135 Két évvel később egy méltóság­sorban Vicedomini comeseként említik, amelyet ez esetben — a szó eredeti latin jelentésének megfelelően — kísérőként vagyis bírótársként kell értelmezni.136 A bírákon kívül az oklevelek említenek még közjegyzőket és jegyzőket. Az utóbbiakkal kizárólag egyes oklevelek ellenőrzését vagy éppen írását iga­zoló jegyzetek (például lecta-, correcta-jelek) formájában találkozunk — egyéb­ként meglehetősen ritkán. A XIV-XV. század fordulóján éveken keresztül mű­ködött egy Márton nevű jegyző a helynöki bíróságon: tisztét Pesarói Lénárd, 130 Szuromi: Bíráskodás 152. Vö. Balogh: Középkori bajor 46-51. 131 BTOE III. 616. sz.; ZsO IV. 2539. sz.; PRT III. 473-474.; ZsO V. 927. sz.; Sztáray II. 198.; ZsO X. 605., 803., XII. 65-76., 784. sz.; DF 272768., 201240., vö. még ZsO IV. 1017. sz. is. 132 Pöstyéni Tamás kánonjogi doktor, nyitrai főesperes szerepel 1418-ban (Sztáray II. 197.), 1423- ban (ZsO X. 803. sz.), 1425-ben (Oklevéltár 6-17. sz.) és 1427-ben is (DF 201240.). Bodonyi Do­mokos kánonjogi doktor, esztergom-szentistváni prépost 1423-ban kétszer is (ZsO X. 605., 803. sz.), 1426-ban (DF 272768.) és 1427-ben is (DF 201240.). Domokos ezenkívül 1424-ben a kötetünk tárgyát képző perben kiküldött bíró volt, Tamás ilyen tisztséget egy évvel később szintén betöltött (ZsO XII, 784. sz.). 133 Az előző jegyzetben idézett oklevelek között az egyetlen kivétel: ZsO X. 803. sz. 134 Vicedomini első, bírótársakat is megemlítő oklevele 1413. januárból való (BTOE III. 616. sz.). Feltehetően azonban András főesperes e kitüntetett szerepre már azután szert tett, hogy Vicedomini 1411-ben másodjára elfoglalta az esztergomi vikáriusi posztot. 135 Zala okit. II. 402. Vö. Bónis: Szentszéki regeszták 2042. sz. 136 Sztáray II. 197. hibásan, felhívja rá a figyelmet Körmendy: Studentes 181. A comes szó ilyetén értelmezésére lásd LLMAeH II. 191. Az, hogy András főesperesen kívül egyetlen másik bíró­sági tagot sem említenek soha ilyen címmel, feltétlenül kiemelt szerepére utal.

Next

/
Thumbnails
Contents