C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)
Tanulmányok - 1. A magyarországi középkori egyházi (szentszéki) bíróságokról
A magyarországi középkori egyházi (szentszéki) bíróságokról 33 Pontói Antal és Vicedomini mellett is betöltötte. Találkozunk vele oklevelek írnokaként137 és ellenőrzőjeként is.138 Ezek közül a kronológiailag legkorábban kelt diplomán — amelynek írnoka is ő volt — ezt olvassuk: per me Martinum apostolicali et imperiali auctoritate publicum notarium, amelyből kiderül, hogy egyúttal közjegyzői engedélye is volt. Három olyan oklevelet is találtunk — ugyanabból az időszakból, amikor jegyzőként is felbukkan —, amelyet Turnowyai János fia Márton, prágai egyházmegyei klerikus megnevezéssel közjegyzői záradékkal látott el.139 A két személy vitán felül azonos. Az 1410-es években, Vicedomini második vikáriussága idején, 1412-től kezdve több oklevélen feltűnik Conradus notarius kézjegye.140 Ő azzal a Wartburgi Konrád közjegyzővel azonosítható, aki ugyanebben az időszakban Vicedomini több oklevelét is közjegyzői aláírással látta el.141 1419-ben szerepel először egy diploma corrccfa-záradékában Franciscus notarius,142 majd 1420-ból és 1421-ből is ránk maradt egy-egy oklevél, amelyeket egy, a nevét csak F betűvel rövidítő írnok ellenőrzött.143 Feltehetően ugyanarról a személyről lehet szó.144 Kérdés, hogy vajon azonosítható-e azzal a Sasfalvi Ferenc közjegyzővel és kanonokkal, aki ebben az időben tűnik fel a forrásokban.145 Mivel egyetlen ellentmondó adatot sem találtunk, ez lehetséges,146 ugyanakkor, mint láttuk, a helynö- ki bíróságon dolgozó két másik, hosszabban adatolható jegyzőről igazolható, hogy egyúttal közjegyzői engedélyük is volt, és a szentszék e funkciójukban is alkalmazta őket. De ugyanez a helyzet az esztergomi szentszéken az 1420-as évektől közjegyzősködő Szemerédi Balázs,147 vagy például az 1460-as évekből Ibafalvi Tamás esetében is, aki szentszéki jegyzőként és közjegyzőként egy 137 DF 291965. (Pesarói Lénárd oklevele). 138 DF 239166. (Pontói Antal oklevele), DL 8557. (Vicedomini Máté oklevele). 139 DF 272240. (Pesarói Lénárd oklevele), 237422. (Pontói Antal oklevele), 249000. (Kanizsai érsek oklevele). 140 ZsO Dl. 2024. sz. (1412), V. 1713. sz. (1416), VI. 493., 533., 534. sz. (1417) 141 BTOE III. 616. sz. (1413); ZsO V. 510. és 927. sz. (1415), VI. 1826. sz. (1418). Wartburgi Konrád közjegyzői záradéka egy 1399. évi oklevélen már feltűnik (DF 249001.), ezt követően viszont 1412-ig nincs rá adat. 142 ZsO VII. 1098. sz. 143 ZsO VII. 2346., VIII. 118. sz. 144 A magát F betűvel jelölő írnok két ellenőrző jegye teljesen azonos írás, és a notarius csak az oklevelek ellenőrzését végezte: DF 266443., DL 62570., DF 266446. A harmadik, időben legkorábbi oklevélen (DF 273513.) a „notarium" szó írásképe a fenti kettőtől kissé eltér. A Franciscus szó kezdőbetűjét a pecsét maradványai eltakarják. További összehasonlítható anyag hiányában a logikusabb feltevés, hogy a két jegyző azonos. 145 Kanonokságát Hohenlohe Györgytől kapta, majd 1424-ben a pápa is megerősítette (ZsO XI. 1215. sz.). Első ismert közjegyzői oklevele 1421. jún. 28-ról való: DF 201218., vö. ZsO VIII. 696. sz. (kiadott oklevél révén a közjegyző említése nélkül). 146 Az előző jegyzetben említett oklevelén kívül ismert még közjegyzői oklevele 1423. máj. 15-ről (ZsO X. 605. sz.), 1425. márc. 8-ról (ZsO XII. 258. sz.), valamint 1427. aug. 8-ról (DF 291390.), amelyiknek ő volt az írnoka is. Az esztergomi káptalan 1426. máj. 6-án igazolta közjegyzőség- ét (DF 289071.). 147 Közjegyző: ZsO XII. 784., 837. sz. A DL-DF-adatbázisban négy további datált oklevélben szerepel kiadóként közjegyzői jegyével, amelyek közül az utolsó 1434-ben kelt (DF 238317). Is
