C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)
Tanulmányok - 1. A magyarországi középkori egyházi (szentszéki) bíróságokról
A magyarországi középkori egyházi (szentszéki) bíróságokról 23 tárgyalják (1462:3. te., 1498:62. te.).66 Ide vonható, hogy a középkor végén a királyi szabad városok (főleg a tárnoki és bányavárosok) polgárainak egymás közötti ingatlanforgalmi, végrendeleti vagy adósságügyeiből, amelyekben a szokásjog szerint is a városi magisztrátus volt az illetékes, igyekeztek a szentszékeket kizárni (1500:33. te.).67 Mindezek párhuzamos jelenségek a korabeli európai gyakorlattal.68 Ennek ellenére, amíg Európa-szerte inkább az a jellemző, hogy a szentszékek ítélkezési gyakorlatában a házassági ügyek nagyon hangsúlyosak és sok területen ezek adják a peres ügyek zömét,69 a fennmaradt magyarországi forrásanyagban viszont éppen az figyelhető meg, hogy inkább a házassági vagyonjogi kérdések, főleg a leánynegyeddel kapcsolatos birtokviták teszik ki az ügyek nagyobb részét.70 A könyvünk tárgyát képező ügy tehát — mint egyháziak közötti jövedelmekkel kapcsolatos jogvita — mind szereplőire, mind tárgyára nézve a korabeli magyarországi forrásanyagban a ritkább, ugyanakkor jelentősebb esetek közé számítható. 1.4. Az esztergomi szentszéki bíróság működése Vicedomini Máté vikáriussága alatt Az eddig írtakból világosan kitűnik, hogy a középkori Magyarországon működő szentszéki bíróságokról mindeddig született munkák a problémakör elemzésekor általános, összefoglaló szempontokat tartottak szem előtt. A témáról természetesen lehetséges volna eddig feltáratlan adatok felhasználásával újabb, a korábbiaknál bővebb összefoglaló tanulmány(oka)t írni, úgy véltük azonban, ettől kevés új eredmény lenne várható. Ezért döntöttünk úgy, hogy a hazai szentszékek működését, tevékenységét egy merőben új, eddig ki nem próbált módszerrel fogjuk megvizsgálni, mégpedig egyetlen helynök tevékenységén keresztül. A kötetünkben tárgyalt per egyik delegált bírája, a Piacenzából származó Vicedomini Máté (Matteo di Vicedomini) több mint három évtizeden 66 Lásd előző jegyz. és CIH1.630-631.; DRMHIV. 126-127. Az 1500:16. te. pedig általánosságban azt szabja meg, hogy hitbér- és jegyajándék ügyeket rövid határidővel (a következő bírósági nyolcadon) bíráljanak el: CIH I. 652-653.; DRMH IV. 148-149. 67 CIH I. 662-663.; DRMH IV. 154-155. (Utóbbi kiadásban visszautalnak az 1492:60. tc.-re — egyházi bíróság elé világi ügyben ne idézzenek senkit — minthogy annak a megerősítéséről volt szó.) Vö. Bónis: Entwicklung 229-231.; Uő: Egyházi bíráskodás 654.; Erdő: Officiálisi bíráskodás intézményei 123. 68 Balogh: Középkori bajor 78-79., 86. - A XIX. század eleji (tehát 1868 előtti) magyarországi illetékességi kört részletesen taglalja Gózony: Egyházi törvénykezés 67-161., legnagyobb teret érthetően a házassági pereknek szentelve. 69 Vö. Balogh: Középkori bajor 178. Árnyaltabb megközelítésre figyelmeztet Donahue: Law, Marriage and Society 622-632. Nem minden régióban voltak a házassági ügyek hangsúlyosak, Európában egy déli és északi régió közötti megkülönböztetést érdemes tennünk. Uo. 631-632.: ez a társadalmak házasodási stratégiáitól is függött. 70 Erdő: Officiálisi bíráskodás intézményei 123. - Lásd alább az 1.4.4. részt!
