C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)
Adattári rész - 1. Életrajzok
Életrajzok 20 7 Domokost már abból az időszakból ismerhette, ekkorra megszerzett kánonjogi doktorátusa pedig nyilván alkalmassá tette az egyházmegyei szentszék vezetésére. Azt, hogy effajta korábbi ismeretség Upori döntésében valóban szerepet játszhatott, igazolja az is, hogy Domokos erdélyi helynökségével egy időben az a Lukács töltötte be a tasnádi vikáriusi méltóságot,33 aki ekkor már hosszabb ideje váradi cantori stallumát birtokolta.34 A második, hosszabb távolléte Váradtól az 1410-es évekre esik, amikor is Andrea Scolari püspök kíséretében részt vett a konstanzi zsinaton.35 Az ezzel kapcsolatos legkorábbi adat 1416 szeptemberéből maradt ránk, ekkor még váradi őrkanonokként említik.36 Valamivel több mint egy évvel később viszont Domokossal már mint Kanizsai érsek familiárisával és káplánjával találkozunk, aki lemondott váradi custosi méltóságáról.37 Esztergomban előbb rövid ideig lectorként találkozunk vele,38 majd 1418. július 2-án az esztergom-szentistváni prépostság elnyeréséért folyamodott a pápához,39 amelyet megkapván egészen a forrásokból való eltűnéséig — feltehetően haláláig — birtokolt. Az, hogy Domokos esztergomi karrierje ilyen gyorsan felívelt, minden bizonnyal Kanizsai érseknek volt köszönhető, akivel a konstanzi zsinaton került kapcsolatba. Mind az esztergomi lector, mind pedig a szentistváni prépost jövedelme messze meghaladta a váradi őrkanonok bevételeit.40 Az érseknek érdekében állhatott az egyetemi végzettséggel rendelkező, így a szentszéki bírósági ügyekben is alkalmazható kanonokok számának növelése — a káptalanban 1418-ban mindössze ketten, Pöstyéni Tamás nyitrai főesperes és Vicedomini Máté vikárius rendelkeztek egyetemi doktorátussal.41 Jóllehet Kanizsai nem sokkal Domokos Esztergomba kerülése után meghalt, a legfőbb szándéka érvényesült, ugyanis a prépost a továbbiakban részt vett a Vicedomini Máté vezette vikáriusi szék munkájában,42 ezenkívül jelen33 Első említése tasnádi vikárusként 1404. jan. 13-án (ZsO II. 2927. sz.), utolsó pedig 1408. nov. 9-én (DL 53447.) 34 Első előfordulása méltóságsorban 1396. júl. 17-én: DL 98697., vö. Bunyitay: Váradi püspökség II. 116. 35 Bunyitay: Váradi püspökség 1.236-237., II. 117. 36 ZsO V. 2280. sz. 37 ZsO VI. 1212. sz. 38 ZsO VI. 1393. sz., Lukcsics I. 62. sz. vö. ZsO VI. 2109. sz. 39 Lukcsics 1.109. sz. Ennél már korábban, 1418 áprilisában esztergom-szentistváni prépostként szerepel Kanizsai érsek egy oklevelének méltóságsorában: ZsO VI. 1778. sz., vö. uo. 2684. sz. 40 A váradi őrkanonokság jövedelme a korban az V. Mártonhoz benyújtott kérvények alapján 80 és 120 forint közé tehető. (Lukcsics I. 6., 654., 710. sz.) Az esztergomi lektorátus és a hozzá kapcsolt kanonokság jövedelme 140 forint (Lukcsics I. 106. sz.), a szentistváni prépostságé pedig ennél is jóval magasabb volt (Pór: Az esztergam-várbeli 21., 31.) 41 C. Tóth: Az esztergomi káptalan. - Lásd még az 1.4.2. részben a 30. oldalon. 42 Ezt igazolják azok a vikáriusi oklevelek, amelyekben mint az ítélkezésnél jelen lévő szerepel: ZsO X. 605., 803. sz. (1423), DF 272768. (1426), DF 201240. (1427). 1 T T
