C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)

Tanulmányok - 4. A pozsonyi ügy menete és ismertetése

120 Tanulmányok én, szerdán nyitotta meg. A káptalani jövedelmekkel kapcsolatos nagy vád­csoportból többet — tematikai összefüggéseik, illetve eljárástechnikai okok­ból, azaz a tanúkkal történő bizonyítás módja miatt — még az előző tárgyalási fordulók alkalmával kisebb egységekbe rendezve összevonva tárgyaltak. A 7. vádpont így még Esztergomban másik kettővel (8., 10.) került egy kalap alá, mivel mindegyik a prépost által tiszttartókkal pótolt dékáni tisztség visszaál­lítását célozta. A pozsonyi kihelyezett tárgyaláson Vicedomini és Bodonyi eh­hez a 11. pontot is hozzávonta, és a négy vádpontnak a felperes káptalan általi bizonyítását rendelte el. A peraktából ezeknek a pontoknak a perbeszédeit az ítéletlevélben szerencsénkre szinte teljes terjedelmükben átírták. K (actio): a káptalan és a prépost szokás szerint mindig egy dékánt választ a közös birtokok kezelésére évente Szent György napján. A dékán feladata ezeket igazgatni, lakói felett bíráskodni (a bírságok őt il­letik), a jövedelmeket begyűjteni és azokról évente kétszer számot adni. A prépost mindezt a gyakorlatot köztudomásúlag kifogásol­ja és ellene van az egyház és a közös birtokok kárára.112 P (responsio): nem vagyok a dékán vagyonkezelésével megelégedve, mivel megkárosítottak. Beiktatásomtól számított másfél év alatt mindössze 16 dénárt kaptam a dékántól.113 K (replicatio): a válasz első felére ugyanaz a válaszuk mint az 5. és 6. pontra adott préposti válasz esetében. (Az 5. vádpontnál azt replikálták, hogy a prépost ne tagadja vádjukat, mivel több kano­nokkal kifejezetten tudatta véleményét. Sajnos nem tudjuk ponto­san, miről van szó.) A válasz második felére: azért kapott csak 16 dénárt, mert a szokást áthágva a dékán megkerülésével mindig kivette a közösből a negyedrészét, ezen felül tisztségviselése első évében még 15 vizát és 25 hordó bort is kapott.114 A dékán munkáját a káptalani vád és viszontválasz kulcsfontosságúnak láttatja, míg a prépost itt (és a további idevont vádpontokban is hasonló hang­vétellel) a dékáni jövedelemkezelési rendszer alkalmatlanságával, kényelmet­lenségével és a saját pénzének hiányos folyósításával érvel; újítása ésszerűségét kívánja igazolni. Bármilyen tetszetős is lehet azonban ez mai szemmel, László prépost érvelése egyáltalán nem bizonyult hatásosnak. Az ítéletlevélben a 11. vádpont után egy átkötő szövegrészt találunk, amely a bíróság eljárását van hivatva indokolni. A káptalani keresetlevél szövegéből, illetve valószínűleg a prépost ellenkeresetéből egyenes idézetet illesztettek be az ítéletlevélbe, amely a négy összekapcsolt vádpont mindegyikére vonatkozik. Eszerint a káptalan a László prépost által elszenvedett jogtalanságok miatt a perköltségeknek a pré­post általi megfizetését kérte a bíróságtól (ezzel az ítélethozatal ismertetésekor részletesebben még foglalkozunk). Sós László ellenben engedékenyebb hangot 112 113 114 286/17-29. 286/30-35. 286/36-287/6.

Next

/
Thumbnails
Contents