C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)

Tanulmányok - 4. A pozsonyi ügy menete és ismertetése

A pozsonyi ügy menete és ismertetése 119 szára). Emellett ügyvédjeinek pontosítaniuk kellene azt, hogy az árendálással a prépostot Jakab ténylegesen hogyan károsította meg, hiszen a vádban ennek bizonyítására a prépost maga is tett utalást.108 A viszontválasz benyújtásának napján azonban László prépost ügyvédjei érvelés vagy bizonyítás helyett — már-már érthetetlen módon — esküt kínál­tak meg a kanonokok számára. Ezzel egyértelművé tették, hogy nem kívánnak további perbeszédekkel érvelni, másrészt egyáltalán nem akarják állításai­kat bizonyítani. (A bizonyítás mindig alapvetően a felperes felet terheli, jelen esetben a prépostot.) Ennek okát csak találgathatjuk, bár az igaz, hogy míg a kanonokoknak mindkét esetben több potenciális tanújuk akadt volna, László prépost a saját oldalán valószínűleg nem sok embert tudott volna mozgósítani. (A parancsára a György lefogását foganatosító embereit, illetve Gergely nevű familiárisát nem is tudta volna elfogulatlan tanúként szerepeltetni, más szem­tanúról pedig a történtek elmondásából nem értesülünk.) A préposti ügyvédek tehát közölték, elfogadják, hogy Jakab részéről György és Tamás professzorok és Budai Jakab tegyenek esküt (Bellusi Tamás jelenlétét a halászóhelynél eddig egyik fél sem említette, valószínűleg azért, mivel ő maga a tárgyaláskor a káp­talan ügyvédjeként volt jelen), György részéről pedig elég magának György­nek az esküje.109 Jakabnak tehát harmadmagával, Györgynek ellenben egyma­gában kellett esküt tennie. A bíróság György és Budai Jakab kanonokokat meg is eskette, az éppen Bécsben tartózkodó Tamást pedig írásban kérdezték ki a történtekről, aki saját kezű levélben válaszolt. Ennek jogi értelmezése kérdéses, valószínűleg köz­jegyzői megerősítéssel ellátott oklevélről van szó, de akkor is inkább tanúval­lomásnak tekinthető. Tamás levele mindenesetre két társával egybehangzó módon erősítette meg, hogy minden Jakab panaszának megfelelően történt. György ügyében maga György pedig letette az esküt állításai igazolására.110 ÍTÉLET: a prépost jogtalanul járt el, ezért bocsánatkérésre ítélik, amelyet 1 hónapon belül köteles megtenni 20 forint terhe alatt. (Ugyanez szerepel a 17. büntetésösszesítő oklevélben is.)111 — Világos azon­ban, hogy az ítélettel Vicedomini és Bodonyi nem támogatták a két kanonok már-már irracionális igényét sem, hiszen sem a prépost kiközösítését, sem anyagi kártérítést nem ítéltek meg számukra, csak erkölcsi elégtételt, ami a történtek ilyen fokú ismeretében tel­jesen reálisnak tekinthető. 7. A dékán munkájának kifogásolása (Oklevéltár 11. sz., az ítélet említve: 17. sz., másodfokon: 18. sz.) A bíróság a vádpont tárgyalását a káptalani ügyvédek előző napi kérésére november 15­108 262/26-27. 109 265/22-29. 110 265/30-41. 111 335/38-336/5. 1----T

Next

/
Thumbnails
Contents