C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)
Tanulmányok - 4. A pozsonyi ügy menete és ismertetése
A pozsonyi ügy menete és ismertetése 113 kánoni vizsgálat (vizitáció) segítségével tisztázzák az igazságot.73 E három vádpontnak a tárgyalás szempontjából kisebb jelentőségét jól mutatja, hogy az ítéletlevélben a 2. vádponthoz képest rövidebben, csonkolva idéznek a perakta szövegéből. K (actio): a prépost káptalanját a király, meg bárók és főpapok, ispánok, valamint más nemes és nemtelen laikusok előtt ok nélkül megvádolta, és a vádaskodásokkal nem hagyott fel.74 P (responsio): nem vádoltam őket a király vagy más előtt, csupán pré- postságom szabadságainak és jogainak védelmében nyújtottam be panaszt a királynál.75 K (replicatio): azt, hogy vádaskodott, válasza is tartalmazza közvetve, ráadásul a panaszt az esztergomi szentszék mellőzésével tette.76 A prépost érvelése gyenge lábakon áll és formális (nem vádaskodott, éppen csak panaszt tett); a felperesi válaszban viszont a káptalan ügyvédjei jó ellenérvet hoznak fel: a préposti panasz kánonjogi szempontból jogtalan, mivel panaszát — a klerikusokra vonatkozó privilegium fori, illetve a megyésfőpász- tori joghatóság értelmében — az illetékes egyházi fórum, tehát az esztergomi szentszék előtt kellett volna megtennie. (Ez tartalmilag nyilvánvaló a szövegből, bár forrásunkban az idézetet egy „etc."-vel lezárták.) A bíróság kánoni vizsgálata tehát utóbbi érv bizonyítását szolgálta. A viszontválasz bizonyításának idejéről és részleteiről semmit sem tudunk. Mivel ez a káptalan számára okirati bizonyítással egyszerűen megoldható volt, valószínűleg néhány napon belül került rá sor, a két másik vádponttal egyidejűleg. A bíróságnak bemutatták a prépost és a káptalan közötti perfüggést tanúsító, a prépost által kieszközölt királyi okleveleket. (Ezekről az iratokról semmi közelebbit nem tudunk.) Ezek az okiratok és egyéb, nem részletezett bizonyítékok a vizsgálatot lefolytató bíróknak egyértelműen bizonyították a vádat.77 ÍTÉLET: a prépost jogtalanul járt el, ezért bűnös.78 A büntetési tétel nincs részletezve; a 17. sz. büntetésösszesítőben is csak ennyi szerepel, összevontan a 4. és 5. vádpont ítéletével, tehát pénzbüntetésre külön nem ítélték.79 4. A prépost Fülöp kanonokot jogtalanul tartotta fogva (Oklevéltár 10. sz., az ítélet említve: 17. sz.) Lásd az előző pontnál elöljáróban elmondottakat. 73 280/41-281/1. 74 281/3-8. 75 281/9-13. 76 281/14-22. 77 282/16-20. 78 283/6-7., a három vádpont indoklása egybevonva. 336/12-16. 79