C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)
Tanulmányok - 4. A pozsonyi ügy menete és ismertetése
114 Tanulmányok K (actio): a prépost több kanonokot börtönnel fenyegetett, de Fülöpöt ténylegesen be is börtönözte, ráadásul a király és más bárók előtt javadalma és jövedelmei elvételén mesterkedve be is vádolta.80 P (responsio): tagadom a vád első részét. Fülöpöt a káptalan tanácsából két-három órára csukattam le, hogy ezzel jobb belátásra bírjam, mivel Fülöp a káptalannal szemben vétkezett, ami az aquileiai pátriárka számára is nyilvánvaló volt.81 K (replicatio): Fülöpöt a káptalan tudta nélkül csukta le, szabadságától megfosztotta (mancipavit), megcsonkította (intruncavit) és javait lepecsételtette, lovát elvette, és majdnem egy teljes hónapig a hatalmában tartotta. Az aquileiai pátriárka szabadította ki nagy nehezen a prépost kezéből.82 A prépost tehát magát a tényt, Fülöp lecsukatását nem tagadta, csak ezt fegyelmi kérdésnek állította be, és a király előtti bevádolásáról nem szólt; a káptalan viszont igyekezett dramatizálni az esetet (tényleges megcsonkítás nyilván nem történt). Mindkét fél az aquileiai pátriárkára hivatkozott. Mivel Ludwig von Teck herceg, aquileiai pátriárka — mellesleg Zsigmond király tanácsosa83 — 1423. december 4-én Pozsonyban tartózkodott,84 és ezután 1424 júniusában már Budán időzött,85 az eseményekre 1423 decemberében vagy 1424 elején került sor. (A pátriárka útjának vagy missziójának állomásait és részleteit egyelőre nem ismerjük.) A bíróság a prépostot bizonyításra kötelezte,86 de ő nem tette ezt meg, azaz nem bizonyított semmit. Ennélfogva beigazolódott, hogy a káptalan beleegyezése nélkül, jogtalanul járt el. A bíróság megállapította, hogy a prépost főesperesi joghatósága nem jogosítja fel klerikus bebörtönzésére, csak abban az esetben, ha a vétkesnek a megyéspüspök (jelesül az esztergomi érsek) elé való vitele másképpen nem volna biztosítható.87 ÍTÉLET: a prépost jogtalanul járt el, ezért bűnös.88 A büntetési tétel nincs részletezve; a 17. sz. büntetésösszesítőben is csak ennyi szerepel, összevontan a 4. és 5. vádpont ítéletével, tehát pénzbüntetésre külön nem ítélték.89 80 281/23-28. 81 281/29-33. 82 281/34-42. 83 Lásd a Prozopográfiai adattárban! 84 ZsO X. 1482. sz. 85 Uo. XI. 760. sz. (1424. jún. 28.) 86 Oklevéltár 10. sz., 282/23-24., ugyanezt a 13. sz. oklevélben is említik: 306/24-25. 87 282/23-31. 88 283/6-7, a három vádpont indoklása egybevonva. 89 336/12-16.
