C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)
Tanulmányok - 4. A pozsonyi ügy menete és ismertetése
100 Tanulmányok 5. táblázat. A préposti vádpontok sz. tárgy okl. emi. Pl. „domino regi accusabat canonicos etc."(13) P2. „domini certi de capitulo ipsum prepositum coram doctoribus et honorabilibus personis non cessabant diffamare"(13) P3. „custos et alii antiquiores canonici recusaverunt, noluerunt sibi astare, dum celebrare voluit"(13) [P4-] Jakab kanonok becsmérelte mások előtt a halászóhelyen, György kanonok pedig fegyveresen a házába tört (7) (13) [P5-] „habet super insidiis sibi machinatis"(13) [P6-] „dominus Nicolaus dixisse asserit ad intentum suum"(13) [P 7-1 „compellit dominos intrare"(13) [P8.] „ponit ultimo: spectant ad nostram reformationem"(13) A nyúlfarknyi utalások annyiban értelmezhetők, hogy ezek a vádpontok a préposttal szembenálló kanonokok mesterkedéseire vonatkoznak (bepanaszolták a királynál, mások előtt nyilvánosan becsmérlik, nem adják meg neki a kellő tiszteletet, megsértik méltóságában, illetve egyikük fegyveresen a házára tört). Elképzelhető, hogy a káptalannak a prépost felé fennálló adósságairól is szólhattak további préposti vádpontok, hiszen az efféle témájú kanonoki vádakra — mint alább látni fogjuk — a prépost általában úgy válaszolt, hogy éppen a káptalan az, amelyik tartozik neki. Erre azonban a fennmaradt forrásanyagban nem találunk utalást. A préposti ellenkereset ugyanakkor funkciójánál fogva nem is lehetett olyan tematikusán szerkesztett mint a káptalani. A felperes káptalan sem hagyta annyiban a dolgot, ennek bizonyítéka a pótlólag két nappal később, május 10-én beterjesztett két kiegészítő vádpont.20 A benyújtás időpontját az ezeket tárgyaló 8. számú oklevélből ismerjük. A beterjesztés idejével egybevág, hogy az említett kánonjogi szabályozás szerint a felperes keresetén a perfelvétel, a litis contestatio pillanatától kezdve már nem volt szabad változtatni,21 ezért is cselekedhettek olyan gyorsan. A két kiegészítő ponttal a káptalan szempontjából legerősebb és leginkább sikerrel kecsegtető, a prépost liturgikus kötelezettségeinek és a joghatóságának szabálytalan gyakorlását felrovó vádakat kívánták megerősíteni, és ezekre — mint a máso20 Erre utal az ítéletlevelek elején a közös, ismétlődő szövegrészben a „datisque articulis de novo" kifejezés, lásd például a 6. számú oklevélben 257/11. — Surányi: Rendtartás 86. Az ellenkereset miatt a felperes eleve válaszra volt kötelezve. 21 Az újkori gyakorlatban van példa a keresetlevelekben a változtatás jogát fenntartó záradékra is: Gózony: Egyházi törvénykezés 166. Az esetleges változtatásokhoz ez esetben is a bíróság jóváhagyása kellett, és nyilván nem lehetett akármikor változtatni.
