C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)
Tanulmányok - 4. A pozsonyi ügy menete és ismertetése
A pozsonyi ügy menete és ismertetése 101 dik fejezetben már láthattuk — teljes értékű okleveles bizonyítékokkal is rendelkeztek. A perakta hiányában a kezdeti tárgyalások részleteiről csak annyi tudható, hogy a per első tárgyalási fordulóira még 1424 májusában és nyarán sor került, amelyeken a perbeszédek közül az alperes prépost válaszait és a káptalan viszontválaszait is meghallgatták.22 (Egy megjegyzés erejéig visszatérve a több bíró személyének kérdésére: lehetséges, hogy a helyzet a valóságban a fentebb taglaltnál még bonyolultabb volt, mivel egyes káptalani replikációkban a bíróságot ismét egyes számban szólítják meg, ami jelentheti azt is, hogy időközben ismét a vikárius vette vissza a per tárgyalását.)23 Az egyik ítéletlevél néhány sora a pozsonyi kihelyezett tárgyalás elejéről szólva is több perbeszéd-forduló- ra utal, mondván: a bíróság a feleknek a periratból kimásoltatott és bizonyítás céljából átadott „számos artikulust a felek által már említett módon Esztergomban egyfelől és másfelől beterjesztett vádpontok, válaszok, viszontválaszok és állítások szerint".24 Annak ismeretében, hogy ennyi vádpont tárgyalása Pozsonyban is majdnem egy hónapnyi időbe telt, a felek esztergomi szóváltásaira is több, akár 10-20 tárgyalási napot kell számolnunk, nem beszélve arról, hogy a válaszra kötelezett félnek mindig rendelkezésre állt a 15 napnyi idő az írásbeli válasz benyújtására. (Nem számítjuk az ügyvédi fortélyként esetleg beterjesztett perhalasztó kifogásokat, amelyek az eljárást képesek voltak jócskán megnyújtani,25 mivel erről még említés szintjén sem tudósítanak az ítéletlevelek, ezért a jelek szerint a felek nem éltek kifogásokkal.) A perbeszédek folyamatos megtartása az előző fejezetben taglalt törvénykezési szünetek miatt sem lehetett egyenletes. 1424 augusztus-szeptemberében a pozsonyi káptalant is közelről érintő szüreti időszak alatt vélhetően szünetelt a per tárgyalása is. 4.2. A per delegált bírákra bízása és Pozsonyba való áttétele (1424. november) Az esztergomi vikárius, Pöstyéni Tamás kánonjogi doktor, esztergomi kanonok és nyitrai főesperes tehát valamikor még nyáron, minden bizonnyal nyár végén elhalasztotta a pert és 1424. november 8-át (azaz mindenszentek ünnepének nyolcadik napját) jelölte ki a folytatásra. Ám a feleknek ezúttal már nem Esztergomban kellett megjelenniük, hanem Pozsonyban, ahová egyetérté22 Pl. nov. 15-én Pozsonyban a káptalani ügyvédeknek a 2. vádpontban replikációjuk bizonyítását kellett elvégezniük. 9. sz. oklevél, 274/33-35. A vád és a válasz szövegét a peraktából beillesztették az ítéletlevélbe. 10. sz. oklevél 3-5. pont: ugyanez: 281/1-2. „cum responsionibus et repplicationibus eorundem"— A per tehát Khlósz műszavaival az actio-replica, duplica- (replica) fordulóig jutott, tehát a perbeszédekből másfél kör folyt le. 23 281/19-22. 24 17. sz. oklevél, 332/15-18. „nonnullos articulos de articulis, responsionibus, repplicationibus et positionibus partium Strigonii, ut premittitur, hincinde productis". 25 Vő. Balogh: Középkori bajor 267.
