Horváth Richárd: Itineraria regis Matthiae Corvini et reginae Beatricis de Aragonia, 1458-[1476]-1490 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 2. (Budapest, 2011)
3. Hunyadi Mátyás itineráriuma 1458-1490
ITINERARIA REGUM ET REGINARIUM REGNI HUNGÁRIÁÉ dec. 21. körül-dec. 31.299 Trencsén 1461 jan. l300-febr. 6.301 Trencsén febr. 16302—júl. 2.303 Buda júl. 4.304 Hatvan júl. 9.305 Eger júl. 13306-20.307 Szikszó júl. 23308-szept. I.309 310 311 Diósgyőr szept. 5310-14/n Eger 299 Vö. az előző jegyzetben írottakkal. Konkrét adatot a korábbi gyűjtések: Ráth: Itinerárium és Sebestyén: Itinerárium sem ismertek. 300 Bártfa 1302. - Mátyás mindaddig Trencsénben tartózkodott, amíg a Podjebrád György és a magyar követek közt Podjebrád Kunigunda/Katalin Magyarországra érkezésével kapcsolatos kérdések felől meg nem állapodtak. Vö. Teleki: Hunyadiak III. 223-224. 301 DF 223208. (valószínűleg bírói pecséttel). - Kunigunda/Katalin jan. 25-én érkezett meg. Teleki: Hunyadiak XI. 4. A Trencsénben megjelent, királyt kísérő számos előkelő névsorát lásd: uo. 7. - Bodó Miklós fehérvári prépost és titkos kancellár folyamatosan az uralkodó mellett volt. Vö.: DL 44963. 302 DF 222887. (fénykép alapján azonosíthatatlan pecséttel). 303 Zichy X. 164-166., DL 70511. (titkospecséttel) reláció Emerici de Zápolya thesaurarii, DF 270367. (újkori másolat). - Apr. 30-ról manu propria oklevelünk is akad. DL 44977. (titkospecséttel, másolata: DL 24835.) commissio propria domini regis. 304 DF 214060. (titkospecséttel) commissio propria domini regis (regesztája: Bártfa 1358.) E levelében a király értesíti Bártfát, hogy tekintettel a Felső Részeken kialakult helyzetre: ... nos edam cum gentibus nostris propria nostra in persona exercitualiter in campum exivimus... 305 MOL A 57. (Kir. Kv.) 10. kötet 1011-1012. 306 DL 15478. (titkospecséttel). - A király nevében júl. 8-án Pécsen kiadott, a szekszárdi konventhez címzett mandátum aligha köthető Mátyás személyéhez. Zichy X. 167-168. Mivel láttuk, 13-án a titkospecsét Szikszón volt, ennélfogva ezen csupán átírásból ismert oklevelünk egykori eredetijén csak a bírói pecsét lehetett, amit az is igazol, hogy a konventnek a specialis presentiához kellett jelentését elküldenie. Következésképpen kiállítása mögött Mátyás helyett Sári Pétert, a királyi jelenlét bíróságának vezetőjét vagy - Kubinyi András feltételezése nyomán - a hivatali címmel nem rendelkező, de kancelláriai dokumentumokban előtűnő Janus Pannoniust sejthetjük. Bónis: Jogtudó értelmiség II. tábla., Kubinyi: Vitéz és Janus. 11-12. - Wertner: Magyar hadjáratok 79. tévesen királyi tartózkodásként vette föl adattárába. 307 Kaprinai: Mátyás II. 500-501. (bírói pecséttel, DL 15622.) commissio propria domini regis, Urk. Sieb. VI. 105. - Wertner: Magyar hadjáratok 79. oldalán szerepel egy júl. 27-i, hivatkozás nélküli szikszói keltezés, ez azonban az ott elősorolt, illetőleg a föntebb látható adatok fényében vélhetőleg nyomdahiba eredménye lehet (s elképzelhető, hogy Fraknói: Hunyadi Mátyás 115. is tőle vette át a júl. 27-i szikszói keltezést ugyancsak jegyzet nélkül), akárcsak az ugyanott olvasható szept. 1-jén Szikszón kiadott királyi oklevél. 308 Héderváry I. 295-296. commissio propria domini regis Barthoiomeo iiterato referente. 309 DL 90036. (átiratban). - Igazolható Pálóci László országbíró jelenléte is, aki 16-án innen keltezett: Zichy X. 175. 310 DF 234361. (fénykép alapján azonosíthatatlan pecséttel). 311 DL 15637. (másolat), DL 70261. (titkospecséttel), DL 71993. (titkospecséttel) commissio propria domini regis, DF 212443. 68
